Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - A kétegyházi Almásy kastély

alapjaiból ő emeltetett. Élt 56 évet, meghalt 1753. július 15. napján. Aki olvasod, mondj rekviemet. (A latin szöveg magyarra fordítása Lindeisz Ferenc nyugalmazott gimnáziumi tanár kollégám munkája.) A márványtábla értésünkre adja, hogy az alapító itt van eltemetve. De hol? Ezt a rejtélyt 1980-ig senki sem tudta megfejteni. A megoldásban mint oly sokszor - egy véletlen esemény játszott közre. A templom belső felújító festése közben a létra alatt - a szentély előtt - beszakadt a kövezet. A keletkezett nyílás egy kiépített sírkamrába vezet, ahova több lépcsőn lehet lejutni. Az évente feltörő talajvíz szintjének vonalai a sírkamra falán jól kivehetők. A talajvíz felemelhette a fakoporsókat is. Jelenlegi helyzetük erre enged következtetni. A mészkőből faragott szarkofágon lévő szöveg azonos a márványtábláéval. Tehát ebben és itt nyugszik a földesúr! Mellette két magyméretű fakoporsó van. Az egyiken a feleség - Kun Zsuzsanna -, a másikon Chatarine Dániel neve olvasható. (Hogy ő kicsoda, az egyenlőre ismeretlen.) Van még egy kisméretű, lezáratlan fakoporsó is, de ez csak faforgácsot tartalmaz. A birtokot a kor szokása szerint a három fiúgyermek közül a legidősebb, György örökölte. Mivel csak leánygyermeke született, az Andrásy család ezen ága 1793-ban öröklő utód nélkül kihalt és a vagyon ismét a kincstárra szállt vissza. 1797. december 24-e nevezetes dátuma lett a kétegyháziaknak. Ekkor kezdődött, és közel 150 évig tartott az "Almásy család korszaka". Almásy Ignác temesi alkancellár szolgálataiért I. Ferenc királytól adományként ekkor kapta Kétegyházát és Sarkadot, majd 1815-ben a grófi rangot és a "Sarkad örökös ura" előnevet. Nagy hozzáértéssel fogott az uradalom kiépítéséhez. Nevéhez fűződik az erdő telepítése, a melléképületek és istállók felépítése. Az építkezéshez a téglát helyben égették, melybe AI betűket nyomtak. A templomkert kőkerítésében ezek a téglák ma is láthatók. Az utódok közül gróf Almásy Kálmán, majd fia, gróf Almásy Dénes is jó gazdálkodónak bizonyult. Vezetésük alatt az Almásy uradalom addig nem látott felvirágzásnak indult. A birtokot 2275 holdra növelték. Gőzekével, majd Hoffer traktorral vontatott ekével szántottak. A csűrben cséplőgép és aratógép állt. Budapesten a Múzeum krt. és Puskin u. sarkán Ybl Miklóssal palotát építtettek, de a Fő u. 19. szám alatt is volt főúri pompával berendezett rezidenciájuk. Házasság révén - gróf Wenckheim Stefánia - idővel a gyulai kastélyt is magukénak tudhatták /1869/. Almásy birtok lett Kétegyháza -