Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Újkígyós százhetvenöt éves

Az árendális szerződés pontjait olvasva látnunk kell, hogy a kígyósi pusztára települt kertészek nem lehettek nincstelen földönfutók, hiszen az évi 9 ezer ft bérleti díjat az "élő földért" nem tudták volna mindjárt az első évben letenni. (A történeti irodalomban azonban előfordul az ezzel ellenkező álláspont is.

14

) Minden bizonnyal megfelelő igaerő, vetőmag és készpénz tartalék birtokában fogtak hozzá a kitűnő békési termőföld megműveléséhez. A község népélete, kultúrája, amint ezt Bálint Sándor kutatásai mutatják, a szegedi nagytáj középkorig visszanyúló hagyományait reprezentálja, ezzel új színt hozva a Békés megyei népesség addigi kulturális arculatához. Ezért nem érthetünk egyet az Emlékkönyv ama sommás megállapításával, hogy "mint egészen új telepítésű község semmi kulturális örökséggel nem rendelkezett" (39. oldal). Holott a szegedi tradíció, köztük előkelő helyen a szegedi alsóvárosi kolostor vonzáskörébe tartozó katolikus nép vallásos hite és kultúrája segített megőrizni a községet a lassan már két évszázad minden viharában. Melléklet 1814. szeptember 1. Gr. Wenckheim József Antal és a kígyósi pusztára települő dohánykertészek szerződése Alább írt mai napon az alább írt, és mások nevében is megbízott személyeknek a Kígyósi Pusztámnak egy darab részit, nevezetesen 3500 jugerumokat

15 1100 négyszögölével számítván árendába adok, és adtam a következő módon és feltételek alatt um.:

1

** 1. Azon 3500 jugerumból 500 jugerum dohánytermesztésre alkalmatos helyen kiszakasztódik, és az per 5 jugerum 100 részekre felosztódik. Ezen 500 jugerumoktól, melyeknek árendája az ezen esztendő Szjent] Mihály napjától

1

** 40 egymás után való esztendőkre terjesztetik, tartoznak az árendátorok esztendőnként jó alkamatos, szálas és bálba

1

^ becsinált 14 Jubileumi Emlékkönyv (Lm.) 69. 15 hold 16 úgymint 17 öt holdjának 1° szeptember 29. 19 báliba