Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Újkígyós százhetvenöt éves

eleget tenni a szerződésnek, ha nem akart földönfutóvá lenni. E kényszer határozta meg a falu gazdálkodását, mindennapi életét is. A 13 pontból álló kontraktus részletesen szabályozta a szerződő közösség kötelezettségeit, a jobbágyi állapottól eltérő jogállását. A földesúr 3 500 jiigerum (hold) földet engedett át használatra, amelyből 500 jugerumon dohányt kellett termeszteni. Az 500 jugerumból 100 bérlő család 5-5 jugerum nagyságú területet kapott. A dohányföldért természetben kellett fizetni, évente 525 q dohány beszállításával az uradalom Békésen levő raktárába. A fennmaradó 3 ezer jugerumból legalább ezret legelőként kellett hasznosítani, a többi területet szántóként, vagy kaszálóként élhették a bérlők. Arendába 3 Ft-ot fizettek jugerumonként; az évi 9 ezer Ft-ot az első évben két részletben, majd évi háromban kellett fizetni 4 évig, az első szerződés lejártáig. Ugyanis a 3 ezer jugerum árendáját 5 évente újították, amikor az uradalom elsőbbséget biztosított a bérlő közösség számára az idegen bérlők előtt, de a bérlet összege nyilván a kereslet-kínálat alapján változhatott. Ugyanebben a szerződési pontban az uradalom elsőbbséget biztosít a kígyósiaknak a földesúri aliódiumon végezhető bérmunkák vállalásában is (2. pont). Az árendát az uradalom helyben lakó tisztje szedi be, de a lakosok kötelesek segíteni neki, hogy a végrehajtást elkerüljék, mivel az uraság az árendátorokat nem akarja hozzászoktatni ahhoz, hogy tartozásaikkal elmaradjanak. A szerződés ennek elkerülésére ki is mondja, hogy a bérlők egymásért kezességet vállaljanak, tehát a fizetésben elmaradó bérlőcsalád helyett a közösségnek kell helytállania (8. pont). Ha az évi dohánytermést valamilyen csapás elpusztítaná, az átadásra előírt dohány mennyiség árát kell megfizetniök, mázsánként annyit, amennyit a szegedi dohánybeváltóban fizetnek (13. pont). A dohányföld és a szerződésben "élő földként" nevezett 3 ezer jugerum bérletének megtartásáról vagy felmondásáról mindkét fél egy évvel korábban az volt köteles nyilatkozni. A földesúr a kertészekkel csak úgy lép szerződésre, ha azok bemutatják a korábban bérelt puszta uradalmi tisztje, vagy a megye igazolását arról, hogy korábbi lakóhelyükön nem maradt tartozásuk. A bérlőközösség jogi státusza gyökeresen különbözött a földesúri joghatóság alatt álló jobbágyok és zsellérek jogállásától. A bérlőközségben katonák beszállásolását, a bérlőknek katonai szállítások teljesítését nem engedte az uradalom, peres ügyeikben sem tekintett más bírói fórumot il-