Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)
A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Blanár László, "a nép orvosa" (1890-1952)
Blanár László, n a nép orvosa" (1890-1952) Kitűnő gyógyító orvos volt, segítőkész emberbarát. Az idősebbek, akik még személyesen ismerték, legendákat őriznek életéből s csak jót mondanak róla. Felkészültségét, olvasottságát, tettrekész humanizmusát - ha kellett - habozás nélkül állította a város és a megye szolgálatába. 100 éve, 1890-ben született. Apja, a nádudvari néptanító 6 gyermekének egyike volt (a gyermekek közül 3 élhette meg a felnőttkort). Szüleit a kor népbetegsége, a tbc korán elvitte, gyermekként jutott árvaságra. Nagynénje karolta fel s neveltette; 8 évet töltött a debreceni piaristáknál. Az árva-sors tette eleve érzékennyé az elesettek sorsa iránt. Nem véletlen, hogy először pap akart lenni, majd végül Kolozsvárott orvosi oklevelet szerzett. Bátyja Gyulán volt tanár, így ő is Gyulát választotta: az ország akkor (NagyMagyarországon!) második legnagyobb vidéki kórházában lett orvos. 1914-től katona; volt az orosz, majd az olasz fronton, sebesülten tért haza. A fronton sokat beszélgetett a sebesült katonákkal s így teljesen érthető, hogy meggyőződéses háború-ellenes lett. 1919 elejétől a három gyulai városi orvos egyike lett. A város román megszállásakor nem tette le az esküt a román közigazgatásra s így hónapokon át állás nélkül volt. Elismerten kiváló diagnoszta volt; a kórházba is - ez ritkaságnak számított - rendszeresen hívták konzíliumra. Hiába volt még két városi orvos, a betegek zöme - társadalmi állásra tekintet nélkül - őt kereste, őt hívta a polgármestertől, a főispántól a földmunkásig. Mivel akkor kórházba jószerint csak operációra kerültek az emberek, városi orvosként afféle mindenes volt: szülések sorát is levezette (pl. télen, a járhatatlan utakkal övezett tanyákon), fogat húzott a belgyógyászati teendők mellett. Személyiségében, közvetlenségében, emberségében külön gyógyító erő rejlett. Volt betege, aki így emlékezett rá: ha csak a kertjén át közeledett Blanár doktor, már jobban érezte magát. Végighallgatta betegeit, kapcsolatba került velük, volt türelme meghallgatni őket, panaszaikat, a konkrét testi bajoknál sokszor fájóbb és terhesebb lelki gyötrelmeiket is. Megszerezve a betegek
