Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)
ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK
Kommunista Párttal együttműködő "0"-csoport. Már a köztársasági elnök sem érezhette magát biztonságban: tudta, hogy az elnöki palota megfigyelés alatt áll; Tildy családtagjai már egy esetleges "véletlen baleset" miatt aggódtak. 1948 nyarán Tildy Zoltán a teljes csődöt regisztrálhatta. A "tiszta demokrácia" felé vezető út jóvátehetetlenül eltorlaszolódott. Az általa alapított pártot módszeresen szétverték. Vezetőtársai közül Nagy Ferenc és Varga Béla emigrált, Kovács Béla szovjet börtönben raboskodott. Tildy Zoltán még a helyén volt, bár az események menetét már befolyásolni sem tudta. Kegyes volt hozzá a sors, még lehetőséget sem kapott arra, hogy öregemberként valamiféle Dobi Istvánéhoz hasonló szerepet eljátsszon, hogy dekorációja legyen egy olyan diktatúrának, amely tagadja mindazon polgári és nemzeti értékeket, amelyekért egész életében küzdött. A kommunista vezetők úgy döntöttek, hogy az esetleges kellemetlen meglepetést elkerülendő, őt, az utolsó nagy tekintélyű, régi kisgazdapárti vezetőt is eltüntetik a politikai élet színpadáról. Lemondatásához, veje, Csornoky Viktor máig tisztázatlan "kémkedési ügye" szolgáltatott ürügyet. 1948. július 31-én mondott le a köztársasági elnöki tisztről. A lemondást követően nyolc éven keresztül háziőrizetben tartották. - ; •• Nyolc év háziőrizet után nyolc nap adatott Tildy Zoltánnak. Elzártsága 1956 májusában ért véget, szabadulása után sorra feltünedeztek környezetében azok a volt kisgazdapárti politikusok -Dobi, Ortutay-, akik a Rákosi-rezsim idején kompromittálódtak. Igyekeztek a volt köztársasági elnököt visszavinni a közéletbe. Tildy tett néhány vidéki körutat, megfordult a Petőfi Körben is, tájékozódott. Bár olyan nagyon nem kellett tájékozódnia, mert korántsem volt annyira híján az információknak, mint egyes kortársai állítják visszaemlékezéseikben. A forradalom kitörését követően néhány napig hallgatott, de az első hívd szóra megjelent a Parlamentben. Október 28-án a Nagy Imre-kormány államminisztere lett. "Sorsotok iránt, a magyar nép sorsa iránt érzett felelősség késztetett arra, hogy részt vegyek Nagy Imre kormányában" - mondotta 28-án este, amikor a rádióban újra megszólalhatott. Megnyilatkozásai arról tanúskodnak, hogy őt is magával ragadta a forradalom napjainak lendülete. Október 30-án meghatottan, megrendülten szólt a magyar nép elemi erejű felkeléséről, különösen az ifjúság hősiességéről. Azonban a lelkes napokban sem hagyta el józansága, nem volt olyan meg-