Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

kormányra a Németország támogatta szélsőjobb felől sokkal nagyobb nyomás nehezedett, s ebből a szituációból - mint Laczkó Miklós megállapította - csak jobbfelé volt nyitás. A Kisgazdapárt 1944 elején is a korábbi módszerekkel próbálkozott. Március 8-án rendkívüli nagyválasztmányi ülést tartottak, ahol is a választmány a párt történetének legradikálisabb állásfoglalását fogadta el. A 12 pontos deklarációban követelték a függetlenséget, a belső demokráciát, a zsidóság helyzete elleni tiltakozásképpen a teljes állampolgári jogegyenlőséget, valamint a földkérdés radikális megoldását. Ezen a márciusi ülésen, a várható fordulatokra való tekintettel a nagyválasztmány saját jogait Tildy Zoltánra ruházta, hogy az elnök bármilyen helyzetben teljes joggal léphessen fel a párt nevében. A német megszállás előtt két nappal Bajcsy-Zsilinszky és Tildy még egyszer találkozott a miniszterelnökkel. A megszállókkal való szembefordulásra próbálták rábírni Kállay Miklóst - ismét eredménytelenül. Március 19-én pártja számos vezetőjéhez hasonlóan Tildy is illegalitásba vonult. A bujkálás keserves hónapjai alatt óvatosan ugyan, de részt vett a szerveződő ellenállásban. Élve a nagyválasztmánytól kapott jogokkal, pártja nevében aláírta a Magyar Front programadó kiáltványát. Október 11-én Szakasits Árpáddal együtt találkoztak Horthyval, hogy valamelyest összehangol a kiugrási kísérlettel kapcsolatos terveket. A sikertelen október 15-i próbálkozás után Tildy nem vett részt a fegyveres ellenállás szervezésében. Megpróbált közvetlen kapcsolatot létesíteni a szovjet kormánnyal, személyes megbízottja Simonffy Tóth Ernő el is jutott Moszkvába, de küldetése nem járt eredménnyel. Tildy Zoltán számára 1945. január 16-án ért véget az' ostrom szenvedéssel, félelmekkel teli időszaka. Amint egészsége megengedte, azonnal bekapcsolódott a politikai életbe, először a Budapesti Nemzeti Bizottságnak lett tagja. Az újrakezdés zűrzavarában a korábbinál is nagyobb feladatok vártak rá. A Függetlenségi Front egyik pártjának vezetőjeként az országos politika alakítója lett. A romba döntött országban egyik pillanatról a másikra kellett megválaszolni hosszú évtizedek óta megoldatlan kérdéseket. A választásokig minden lényeges kérdés -és soksok kevésbé lényeges is- a pártközi tárgyalásokon dőlt el, ilyetén módon a döntésekben Tildynek kulcsszerepe volt. A Kisgazdapárt újjászervezésének technikai részéből már kisebb részt vállalt, de pártja politikai irányítását igyekezett kézben tartani. A háború alatti Kisgazdapárt ezekben a hónapokban gyökeresen átalakult. A párt arculatának