Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)
ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK
tekintette, hogy Tildy Zoltán veszi át a párt irányítását. A háború kitörése után a Kisgazdapárt politikai tevékenységének lehetőségei beszűkültek. A párt vezetői - közöttük Tildy is - jó ideig elfogadták ezt az állapotot. Hallgatásukkal lojalitást vállaltak a háborúba lépett kormánnyal. Csak 1942-ben mutatkozott némi mozgolódás a Kisgazdapárt környékén. A Történelmi Emlékbizottságn ak Tildy is tagja lett, a szervezet felhívását is aláírta. 1942-ben a párt tárgyalásokat kezdeményezett a szociáldemokratákkal. A kapcsolatfelvétel 1943 nyarára érett parlamenti szövetséggé. (Hosszú volt az út idáig, a Kisgazdapárt létrejöttekor feladatának tekintette a vidéki szociáldemokrata térnyerés megakadályozását. Maga Tildy Zoltán még 1936-ban is támadta a munkáspártot.) Párhuzamosan a kisgazdák felvették a kapcsolatot azokkal a körökkel, csoportosulásokkal, amelyek számításba jöhettek egy németellenes koalíció megszervezésekor. 1943 elején a párt vezetői megpróbálták aktivizálni a vidéki szervezeteket, sót hozzáláttak a párt újjászervezéséhez. A pesti vezérkart is meglepte az első puhatolódzásokat követő kedvező vidéki fogadtatás. 1943 májusában - a háború kitörése óta először - ismét összeült a nagyválasztmány. Az 1937-es kezdemények után felélesztették a Földmunkás Tagozatot, a párt operatív tevékenységét segítő szerveket hoztak létre. Tildy Zoltán pedig hivatalosan a párt ügyvezető elnöke lett. * A frontokon 1943-ban bekövetkezett fordulat után világossá vált, hogy Magyarország elemi érdeke a háborúból való kiválás. A Kisgazdapárt elnöke is pontosan látta ezt, s tevékenységének középpontjába a kiválás előkészítése került. Ám roppant csekély cselekvési térrel bírt. Ö is azokkal a polgári politikusokkal értett egyet, akik a kormányra, a kormányzóra gyakorolt nyomással kívánták a fordulatot kierőszakolni. Nemcsak azért választotta azt az utat, mert gondolkodása, egész politikai programja "alkotmányos alapokon" nyugodott, hanem azért is, mert sem a parlamentáris ellenzéki pártként működő Kisgazdapártban, sem más németellenes szervezetben nem látott olyan erőt, amely egy radikálisabb váltáshoz elégséges lett volna. A mielőbbi békekötés céljával szerveződő politikai ellenzékre támaszkodva Tildy és Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943. július 31-én a háborúból való kilépést követelő memorandummal fordult Kállay Miklós miniszterelnökhöz. Tildy szeptember 11-én - tompított formában - nyilvánosságra hozta a memorandum szövegét. A sajtóban, a politika informális terein is zajlottak hasonló kísérletek, e próbálkozások azonban vajmi kevés sikert hoztak. A
