Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

mondott, de az alku úgy szólt, hogy nem Tildy, hanem egy másik kisgazdapárti politikus kerül a helyére. A mezőkeresztesi forgatókönyv szerint zajlott az 1935-ös szeghalmi választás is. Az eseményeket Móricz Zsigmond is megörökítette feljegyzéseiben. Móricz részben egy tervezett - választásról szóló - regényhez kívánt anyagot gyűjteni, részben Tildy támogatása végett utazott Szeghalomra. Itt az erőszakosságok sem segítettek, a hatalom eszköztára azonban hallatlanul gazdag volt. Erős csendőri fedezet mellett korán bezárták a szavazóhelyiséget, holott hosszú sorokban várakoztak Tildy le nem szavazott hívei az épület előtt. A választókerület polgárai közül közel 3000-en nem élhettek választójogukkal. A petíció ezúttal, hosszas huzavona után ugyan, de eredményt hozott. Az ismételten kiírt választáson 16000 választóból 13600 Tildy jelölési ívét írta alá - hat évig tartó sziszifuszi küzdelem után 1936 decemberében átvehette a mandátumot. A nagynehezen megszerzett képviselői hely megszilárdította Tildy párton belüli helyzetét is. Ez egyben a párt vezetésében az ügyvédi-földbirtokosi vonallal szemben a birtokos paraszti szárny megerősödését is jelentette. Ez abban is megmutatkozott, hogy a pártvezér Eckhardt Tibor távollétében mind a pártban, mind a parlamentben Tildyt tekintették a tárgyaló- és döntésképes kisgazdapárti vezetőnek. Parlamenti fel szólalásai során korábban vázlatosan ismertetett programjának megfelelően leggyakrabban a paraszti érdekvédelem, a demokratikus szabadságjogok - különösen a titkos választójog -, az adóreform, a földbirtokpolitika és 3 mezőgazdasági munkások szociális érdekvédelmének ügyeiben hallatta hangját. Mellesleg a párton belül is megtartotta kulcsszerepét, s jelentékeny befolyással bírt a kisgazdapárti sajtó ügyeiben. A későbbiek szempontjából igen fontos eredménynek kell tekintenünk a Tildy szorgalmazására megrendezett 1937-es földmunkás kongresszust. E kongresszus a párt Földmunkás Tagozatának megalakítását készítette elő. Az erőviszonyok átrendeződését híven tükrözi az 1939-es választás eredménye. A háború előtti utolsó választáson a Kisgazdapárt vezető politikusai közül egyéni kerületben egyedül Tildy Zoltán jutott mandátumhoz. Immáron nem az egyik párt szervezője, egy társadalmi réteg képviselője volt, hanem országos kül- és belpolitikában gondolkodó, tekintélyes ellenzéki vezető. 1940-ben, amikor az angolszász orientációjú politikai körök kezdeményezésére Amerikába távozó Eckhardt Tibor lemondott pártvezéri tisztéről, a Kisgazdapárt vezetése magától értetődőnek