Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

szónokaként gyakran és sokféle témában hallatta hangját. E "hétköznapi" munka mellett 1931-től kezdve újra és újra harcba indult a terrorisztikus körülmények között megrendezett országgyűlési választásokon. A Kisgazdapárt megalakulásától fogva Tildy életét gyakorlatilag a politika töltötte ki. Jellemző példának tekinthetjük azt az 1945-ös rádióbeszélgetést, amelyben a riporter magánéletéről, hétköznapjairól faggatta. A beszélgetés során a magánemberről csak annyi derült ki, hogy szívesen kertészkedne és szívesen horgászna - ha ideje engedné. A beszélgetés további részét szigorúan politikai kérdések töltötték ki. Az eddig elmondottakból is kiderül, hogy Tildy Zoltán elsősorban gyakorlati politikus volt. Bár a párt vezetőjeként - később képviselőként is - részt vett a Kisgazdapárt programjainak kidolgozásában, de az elvi állásfoglalások során is a gyakorlati szempontok szerint gondolkozó politikus, s nem a teoretikus szólalt meg. Elvi programja néhány alapérték és alapkövetelmény köré rendeződött. Első "alapértéknek" a "tiszta demokráciát", vagyis a polgári szabadságjogokat maradéktalanul biztosító, korlátok nélküli parlamentáris demokráciát tekintette. Ennek megfelelően alapkövetelménynek tartotta az önkormányzati testületek szerepének növelését, s az olcsó és politikamentes közigazgatást. Természetesen ő sem fogadta el a trianoni határokat. Gazdasági téren Tildy agrárius jellegű, szinte kizárólag a parasztság érdekvédelmét szolgáló programot vallott magáénak. A mezőgazdaság preferálását, az értékesítési feltételek javítását, a parasztság megfelelő hitelellátását követelte. Fontos feladatnak tekintette az adórendszer megreformálását, mégpedig oly módon, hogy az összhangban legyen a parasztság és a kisipar érdekeivel. Birtokpolitikai téren alapkövetelményként jelölte meg az "egészséges és a nemzet érdekeinek megfelelő birtokmegoszlás keresztülvitelét". Tildy többnyire a "nagybirtok-rendszer lebontásáról" beszélt, ám változott az azonos formában megfogalmazott követelés tartalma. Kezdetben a kötött birtokok felszabadítását, nagyszabású telepítést követelt, később határozott földreformot. A kisgazdapárti vezető politikusok közül Tildy Zoltán fordított legnagyobb figyelmet a mezőgazdasági munkásságra, alapkövetelménynek tekintette e réteg szociális biztonságának megteremtését. A mondottak mellett döntőnek tartotta a parasztság szellemi-szakmai színvonalának emelését. A maga és pártja által kívánt változások garanciáját a szellemileg magasabb szintet elérő, saját vezetőréteget kibocsátó parasztságban látta. Amennyire átgondolt és konzekvens volt e program politikai része,