Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

1930 januárjában megtartották a felsönyéki (Tolna) gazdakongresszust. Újabb egyeztetések után márciusban a Sylvester Nyomdában mintegy 30 vi­déki kisgazda-vezető döntött az új párt megalapításáról. A tanácskozá­son megválasztott ideiglenes szervezőbizottság alelnöke Tildy Zoltán lett. Nagyon sok utazás, szervezés, egyeztetés következett. Tildy ek­kor már egy budapesti vallásos társulat igazgató lelkésze volt, így a nyomda mellett is jutott ideje a szervezésre. Gondos előkészítés után 1930. október 12-én Békésen bontott zászlót a Független Kisgazdapárt. Az alakuló nagygyűlés elfogadta a Nagy Ferenc és Tildy Zoltán által összeállított programot. Az egybegyűltek a párt születésénél oly ered­ményesen bábáskodó lelkészt választották a szervezet egyik alelnökévé. A harmincas évek első felében, a párt országos hálózatának kiépíté­sében kulcsszerepe volt Tildy Zoltánnak. Nem volt sem túlzás, sem udva­riasság Nagy Ferenc 1932 szeptemberében a nagyválasztmányon mondott szavaiban: "Kötelességem külön megemlékezni Tildy Zoltán ügyvezető al­elnökről, aki éjt-nappá téve olyan hatalmas munkát fejtett ki, amely nélkül nemigen lettek volna elérhetők a párt szervezési célkitűzései." 1932-ig az ügyvezető alelnök másodmagával vezette a központi pártiro­dát, irányította a vidéki szervezést. Lapot szerkesztett, írt - afféle "sajtófőnöki" szerepet is betöltött. Mindemellett folyamatosan járta az országot. Egyik 1938-as parlamenti beszédében megemlítette, hogy körülbelül 3000 népgyűlésen, illetőleg vidéki pártrendezvényen vett részt. A rengeteg utazás eredményeként igazán megismerte az országot, és az ország is megismerte őt. Utazásai során nagyon tudatosan töreke­dett a parasztság gazdasági, szociális, művelődési viszonyainak feltér­képezésére. Figyelme a falusi lakosság minden rétegére kiterjedt. Ál­landóan magánál hordott jegyzetfüzetébe folyamatosan vezette a termelé­si, kereseti adatokat. Információit pártja parlamenti képviselői is gyakran felhasználták. 1933-tól tovább bővült tevékenységi köre, a szeghalmi gyülekezet lel­ készévé választotta az ismert kisgazda-politikust. A szeghalmi meghí­vást részben kényszerből fogadta el Tildy, időközben ugyanis kiadóvál­lalata tönkrement. Lakhelyének megváltoztatása nem járt együtt a pár­ton belüli szerepének csökkenésével. Csupán némi súlyponteltolódás kö­vetkezett be, Szeghalomra költözése után elsősorban a Kisgazdapárt ti­szántúli szervezeteire fordította figyelmét. A helyi politikából is alaposan kivette a részét: 1934-ben tagja lett Békés megye törvényható­sági bizottságának. A megyegyűléseken a kisgazdapárti ellenzék vezér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom