Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

Tildy házaspár 2 hold veteményeskertet művelt. Naponta 800 kanna vizet hordtak szét a területen, a terményeket a nagytiszteletű asszony hordta a kaposvári piacra. Emellett beteg állatokat gyógyítottak. így gyűlt ősze a nyomda alapításához szükséges szerény tőke. A kiadói programot a következőképpen foglalta össze a tulajdonos: "Nyomdánkban nagyon sok vallásos, azután gyakorlati, mezőgazdasági oktató célzatú írást adtunk ki, s a világirodalomnak és a magyar irodalomnak azokat a remekeit, amelyekben a tiszta, harcos protestantizmus és az európai humanista szellem közös hagyományai szólaltak meg." 1927-ben a nyomdát a fővárosba telepítették át, s a Tildy család is Budapestre költözött. E nyomda s a hozzá kapcsolódó kiadó segítette elő később Tildy politikai életbe való újabb bekapcsolódását. A gazdasági válság alapvetően új helyzetet teremtett. Az ország gazdaságának összeroppanása felszínre hozta mindazokat a gazdasági és társadalmi ellentéteket, amelyeket a bethleni konszolidáció úgy-ahogy elfedett, de megoldani nem tudott. A parasztság kimondottan súlyos helyzetbe került. A mezőgazdasági termények árainak zuhanása, az adóterhek széles birtokos réteget fenyegettek. A csőd szélére jutott az a társadalmilag aktív, rentábilisan gazdálkodó paraszti réteg is, amely a korábbi, viszonylagos prosperitás idején kölcsönökre támaszkodva modernizálta gazdaságát. Egyszerre indult érdekvédelmi jellegű mozgolódás az ország egész területén. Megélénkültek a hosszú ideig csak vegetáló paraszti szervezetek, s egy-egy vezéregyéniség körül újabbak alakultak. Különösen Tolnában, Baranyában, a Tiszántúlon pedig Békés, Bihar, Hajdú és Csongrád megyékben volt élénk mozgolódás. Az általános készülődésbe Tildy is bekapcsolódott: 1929 augusztusában hagyta el a Sylvester Nyomdát a Magyar Nép első száma. (A 10. számtól fogva Magyarföld címen jelent meg a lap.) Az újonnan induló újság kovásza lett a szerveződésnek. Összefogta a szétszórt csoportokat, irányt szabott a meglehetős tétovasággal elinduló vidéki kezdeményezéseknek, s egyszeriben ismertté lett Tildy Zoltán neve. A lapindítás azt is jelezte, hogy Tildy vállalkozik az organizátori szerepre. A lassan formálódó kisgazda-mozgalom megfelelő szervezőre talált a református pap személyében. Munkabírása, szervezőkészsége, jó szónoki képessége predesztinálta erre a szerepre. A kezdeti időben nagy nyereségnek bizonyult az is, hogy Tildy alkatánál fogva képes volt a különféle irányzatok ellentéteinek elsimítására. 1929 telén felgyorsult a pártszervezés. Decemberben napvilágot látott a "mezőberényi program",