Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

175 ÉVE SZÜLETETT YBL MIKLÓS 175 éve, 1814. április 6-án született Székesfehérvárott Ybl Miklós, a neoreneszánsz leghivatottabb hazai képviselője. Nem egyetlen olasz mestertől, hanem különböző eredetű motívumokból merített, s olykor barokk elemeket is felhasznált művészetében. A bécsi Polytechnikumon folytatott tanulmányai után négy évet Pollack Mihálynál, majd id. H.Koch bécsi irodájában töltött és Koch megbízásából a prágai Kinsky-villa építését ellenőrizte. 1840-ben a müncheni akadémián képezte magát tovább. Pollack megbízásából itt a pesti Német Színház átalakításához készített terveket. 1841-ben kéthónapos tanulmányutat tett Itália északi városaiban. Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágostonnal társult, együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, de Yblt az Építő Céhbe nem vették fel; erre 20 évet kellett várnia. A Batthyány-kastély után Károlyi György Egyetem utcai palotáját fejezte be - H.Koch megbízásából -, majd egyedül a nagykárolyi és a csurgói kastélyon végzett tervezői munkát és újjáépítette a romba dőlt kaplonyi templomot. Ezután Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal. A gazdasági épületek, pavilonok mellett 1845-től 1855-ig építette első fő művét, a fóti templomot kiérlelt romantikus stítlusban. 1851-ig Károlyi István építésze volt, Foton lakott, s Károlyi uradalmában mindenütt épített és helyreállított. Első pesti alkotása, az Unger-ház (Múzeum krt. 7.SZ.) még szintén romantikus stílusú, éppígy a volt Nemzeti Lovarda (1857-58), a Balassa-ház kiépítése s Széchenyi István nagycenki temploma (1860-1864). A 60-as évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-tól 1862-ig a Budai Takarékpénztár palotáját, utána a Ganz-mauzóleumot és a Kálvin téri Geist-házat építette. 1862tól tervezte a Nemzeti Múzeum mögötti volt Festetics György - és Károlyi Lajos-féle palotát. E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes Képviselőházat. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870-77), a Várkert-bazár (1875-1878), a pompás Operaház (1875-1884), majd a Kálvin téri Danubius-kút (1880-1083),: Fessier Leó szobraival most az Engels téren áll. 1867-ben vette át Hild József örökét, a Bazilika építkezését, melyet az É-i és D-i oldalfal kivételével a kupolával együtt teljesen neoreneszánsszá formált át. (Belsejének kialakítása Ybl halála után Kauser József nevéhez fűződik.)