Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

tisztán abszolutista államoknak. Hiába aratott győzelmeket a törökökön, a reformok ügye mégis elbukott. A császár a magyarok feje fölött átnyúlva, Magyarországot sorsára hagyva, gyalázatos békét kötött a szultánnal 1664 augusztus 10-én, Vasváron. Az ország felbolydult s a török kiűzését előkészítő reformokról egy Bécs-ellenes fellépés irányába terelődtek az indulatok. Az egykori reformerek nagy részét megtaláljuk a Wesselényi-összeesküvésben résztvevők között; mindez már a kuruc mozgalmakhoz vezet el bennünket, így érthető a kérdés, hogy tekinthetjük-e Zrínyit a kuruc mozgalmak egyik programadójának? Zrínyi még nem látta elérkezettnek az időt a Habsburgok elleni fellépéshez, ó még Vasvár után is inkább a törökökkel szembeni harc folytatását szerette volna kiprovokálni. Nem képviselt tehát "kurucos" magatartást . Mégis épp a Wesselényi-összeesküvés kudarca mutatja leginkább azt az óriási veszteséget, amit Zrínyi korai halála jelentett nemzetünk számára. Vele sírba szállt az egyetlen magyar politikus, aki e zűrzavaros időszakban is képes lett volna az események reális mérlegelésével, nyugodtan politizálva célt és távlatot adni az országnak és nemzetközi tekintélyéből is adódóan esélyt biztosítani a szervezkedés sikeréhez. Ha tevőlegesen nem is vett részt a kuruc mozgalmakban, mégis az írásaiban megnyilvánuló forró hazaszeretet, a magyarság fennmaradásáért érzett aggodalom, a nemzeti önerő ébresztése, kitűnő alapul szolgált a kuruc-kor Habsburg-ellenes, nemzeti ideológiájának kidolgozásához. A Török áfium is (nem véletlenül) II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején jelent meg először nyomtatásban, jelezve, hogy Zrínyi eszméi még jó negyven év elmultával se veszítettek időszerűségükből. Úgy véljük, munkáira, gondolataira még most, 325 év után sem ártana odafigyelnünk! Németh Csaba