Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

tetőtörvénykönyvet ill. néhány módosítást az eddigi polgári törvénykönyvön. II. József felvilágosult abszolutizmusa így végül szerves folytatása lehetett a Mária Terézia alatt megkezdett politikai irányvonalnak. Az új uralkodó türelmetlensége, az egyes országok, tartományok hagyományainak figyelmen kivül hagyása miatt azonban e politika társadalmi fogadtatása sokkal kedvezőtlenebb volt anyjáénál. Az evangélikusok, reformátusok és görögkeletiek szabad vallásgyakorlatát és polgári jogegyenlőségét biztosító türelmi rendelet (1781) valamint a gyakorlati szempontból hasznos tevékenységet nem folytató szerzetesrendek feloszlatása még legfeljebb a katolikus klérus ellenállásába ütközött. Az államigazgatás szerveinek újabb - ezúttal mérsékeltebb - átszervezése a hatalomból kiszorult politikusokban s rajtuk keresztül bizonyos nemesi rétegekben váltott ki elégedetlenséget. Több rendelet igyekezett védelmébe venni a jobbágyi gazdálkodás újabb elemeit (a jobbágyok termékeit érintő földesúri elővásárlás felszámolása, a birtokosok egyéb előjogainak csökkentése), míg végül a jobbágyrendelet (1781, Magyarországon 1785) a szabad költözést, munkavállalást, mesterségtanulást biztosította a feudalizmus termelőosztályának. Hosszú ideig készült József az általános földadó kivetésére. Az 1789-ben kihirdetett rendelet azonos adókulcsot állapított volna meg a földesúri és jobbágyi földekre, bevezetésére azonban már nem kerülhetett sor. Sok problémát okozott a nyelvrendelet is (1784), a német nyelv használatának kötelezővé tétele a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és az oktatás bizonyos szintjein, mivel a tartományok egy részében nehezen lehetett biztosítani a németül jól tudó szakembereket. A kereskedelempolitikában az uralkodó ragaszkodott a merkantilista elvek fenntartásához. Az 1784-es új vámrendelet továbbra is megerősítette a védővámok fennálló rendszerét. Ezen túl azonban József nem volt híve a gyártási és árusítási monopóliumoknak. A legfontosabb iparágakban (textil- és fémfeldolgozás) teljesen felszámolták a céhkötöttségeket is, bár a tervezett általános céhreform elmaradt. A felvilágosodás filozófiájának szellemében korlátozták a hagyományos feudális bíróságok hatáskörét, enyhítették a büntetések középkori kegyetlenségét, szűkítették le a tiltott könyvek körét az erkölcsöt és a vallást sértő művekre, mondták ki az általános iskolakötelezettséget. Mária Terézia és II. József uralkodása minden tekintetben megfelel a felvilágosult abszolutizmus követelményeinek. Mindketten erőteljesen