Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

EURÓPAISÁG ÉS HONISMERET Markovicz Mátyás, Tessedik Sámuel és Skolka András Békés vármegyéről A XVIII. században Békés vármegye jobbára csak búzatermő földjeiről s a kövér legelőkön hízó marhacsordákról volt nevezetes. Magda Pál, a kiváló statisztikus 1819-ben azonban már arról is beszámolhatott, hogy "egy időtől fogva az emberi elmét itt is nagy mozgásba lehet látni". Szerinte ez kivált az evangélikusok nagyobb kultúrára való törekvésében nyilvánult meg, konkrétan Tessedik Sámuel munkásságára és a mezőberényi gimnázium fölállítására hivatkozott. A helyi evangélikus kultúra valóban érzékelhető eredményei mögött a XVIII. század első felében létrejött és dinamikusan fejlődő evangélikusok lakta települések (Csabára, Szarvasra, Tótkomlósra szlovákok, Orosházára magyarok települtek, Berénybe az evangélikus németek és szlovákok mellett református magyarok is költöztek) gyarapodó egyházközségei álltak, illetve olyan kiválóan képzett értelmiségiek, akik felvidéki iskoláik, majd külföldi egyetemjárás, peregrináció után elfogadták az itteni gyülekezetek lelkészi állásra szóló meghívását. A török hódoltságtól megkímélt Felvidéken számos protestáns városi iskola nyújtott diákjainak színvonalas képzést a Habsburgok ellenreformációs politikájából következő elnyomott, hátrányos helyzet ellenére is, megfelelő alapot adva ahhoz, hogy a legkiválóbb növendékek külföldi egyetemeken fejezhessék be tanulmányaikat. A XVIII. század első felében e felvidéki iskolákban és általában a legjobb német egyetemeken (Halle, Jéna) nevelődő-képződő Hungarus-értelmiség (amely anyanyelvétől, nemzetiségétől függetlenül Magyarországot vallotta édes hazájának) megismerkedhetett kora modern vallási és tudományos eszméivel: a protestáns ortodoxiával szembeforduló pietizmussal, a pedagógiai, államelméleti és államismereti irodalom eredményeivel, a legújabb filozófiai rendszernek számító Leibniz-Wolff-féle filozófiával. Peregrinációjuk során tapasztalhatták hazájuk elmaradottságát a fejlettebb európai országokhoz képest, s ezen az állapoton éppen szélesebb tájékozódásuk birtokában erejükhöz, tudásukhoz mérten változtatni igyekeztek, pótolni a nyilvánvaló hiányosságokat - elsősorban tudományos téren. Műveikkel bizonyítani akarták, hogy Magyarország is a múzsák hazája, nem a barbárság földje, tehát a civilizált Európához tartozik. Nemcsak külföldi minták álltak előttük, hanem sok tekintetben folytatói voltak az