Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

csekszik az orvosság bevétele után egészségének helyreállításával az, aki még nem nyerte vissza arcának kellő szinét, tagjainak erejét, testi működéseinek rendes menetét". A látható és kézzelfogható eredmények nélküli teória tehát nem fogadható el, az ilyennek nincs létjogosultsága. Az éles kritika, a "babiloni, zavarodott állapotok" rajza ellenére, optimista módon jobb jövőt remél a "dicső múltú" magyar nemzetnek a neves cseh humanista. Az összefogás, a bizalom helyreállítása, amely képes "egységbe forrasztani a sziveket", meghozhatja a kívánt eredményt. Ehhez az oktatás és nevelés támogatásán át vezet az út. Mint írja: "Ha a felnőttek mindnyájan az élet kötelmeinek teljesítésében foglalatoskodnak, a fiatalok pedig valamennyien az irodalmat, erkölcstant és a jámborság tudományát tanulmányozzák, ha mindenütt iskolákat alapítanak, amit igen könnyen meg lehet valósítani, ez a nemzet bölcsességével is nagy dicsőséget szerez magának, ha már állapota minden tekintetben jobbra változott..." Comenius igen gyakran idézi a Bibliát, írása befejező részében pedig különösen nagy számban sorakoztatja fel a tettekre mozgósító mondatokat, s ezzel erős érzelmi töltést, dinamizmust ad stílusának. "Zörgessetek és megnyittatik nektek!"; "Nyisd ki szádat és megtöltöm!"; "Csak erősödjél meg és légy bátor!" Ilyen és ehhez hasonló felszólítá.-ok buzdítanak arra, hogy az ország életének jobbrafordulásáért meg kell mindent tenni, s merni kell, meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat. Nagy hiba lenne szerinte, ha nem akadna, aki a kínálkozó lehetőségeket felhasználná. Mert - kérdezi - "minek minden jó alkalom annak, aki nem akarja megragadni?" Ö úgy látja, eljött az az idő, amikor a Habsburg-háztól el lehet szakadni, Magyarország függetlenné válhat, mert a nemzetnek "most vajúdik sorsa, csak ne hiányozzék itt sem a hűséges segítő kéz". Miként a hatalmas római birodalomnak, ennek a "hétfejű szörnyetegnek" a pusztulása, széthullása után is "sok ország keletkezhet", adott tehát az esély az önállósodásra. Ehhez azonban egy "Istentől támasztott férfi", egy "hősi lélekkel megáldott" szabadító szükséges, az pedig szerinte nem lehet más, mint II. Rákóczi György. Comenius reformprogramja tehát szorosan a Rákóczi-házra épült. "Te vagy hazádnak, országodnak, népednek szent horgonya" - mondja ad personam a fiatal fejedelemhez fordulva. Jogos és célszerű lépés volt ez, hiszen minden kortársa, aki az ország sorsáért aggódott, Erdély feje-