Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

EGY ÉLET A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRÁCIÁÉRT 100 éve született Kéthly Anna

1 Tizennégy gyermekes család második gyerekeként született 1889. november 16-án Budapesten. A szerény körülmények között élő szülők taníttatták és így léphetett a magántisztviselői pályára. (Tolnai Világlapjánál kezdte pályafutását). Hamarosan elkötelezte magát a szociáldemokrata munkásmozgalom mellett, 1917-ben a párt tagja lett. A magántisztviselők szakszervezetének alelnöke, a szociáldemokrata nőmozgalom aktivistája, (a Nőmunkás című lap szerkesztője) s a munkás gyermekvédő mozgalom vezetője volt. A szociáldemokrata párt első vonalába a párt korábbi vezetőinek - Garami, Kunfi, Weltner, Buchinger stb. - emigrációja után került. Politikai pályájának egyik legfontosabb eseménye: 1922-ben parlamenti képviselővé választották. Sokáig a magyar országgyűlés egyetlen női tagja. A pacifista Kéthly Anna rászolgált képviselőtársai kicsit önirónikus dicséretére, mely szerint ő az egyetlen férfi a magyar parlamentben. A művelt és sokoldalúan képzett Kéthly politikai-szellemi arculatát a szociáldemokrácia kettős öröksége határozta meg: egyrészt az ortodox marxizmus keretrendszere (Kautsky alapján), másrészt a megújulásra képesítő, gyümölcsöző pragmatizmus, amely korszerű gondolatok, ötletek, megoldások tömegét volt képes felvetni a társadalom fokozatos, evolúciós megújítására. A magyar szociáldemokrácia vereség utáni gyengeségéből is táplálkozva, de gondolatilag messze előremutatóan felveti Kéthly a szociális partnerség gondolatát: "a programnak éle nem a többi társadalmi osztályok ellen irányul, hanem jótékony kiegyenlítést akar létrehozni. Természetesen eközben - nem mindig ellentmondások nélkül - hangsúlyozta az osztályharcot, hiszen a győztes ellenforradalom engesztelhetetlensége nem adott módot a demokratikus "kibékülésre". Pedig Kéthly azt is világossá teszi, hogy a húszas évek szociáldemokráciája nem bolsevista típusú forradalomcsináló mozgalom: "A szociáldemokrata munkásmozgalom súlypontja most az utcáról az alkotmányszerű közületekbe helyeződött át".'* Személyes politikai tevékenysége alátámasztja ezt, hiszen parlamenti szereplése jelenti két világháború közötti munkásságának zömét. Kéthly parlamenti beszédei - ahogyan publicisztikája is - elsősorban a szociálpolitika távlatos és konkrét ügyeivel foglalkoznak (munkavédelem, a nők- és ifjúmunkások védelme, a hadirokkantak és -árvák, a lak-