Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)
ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK
nevelkedett. A gimnázium első négy osztályát Léván végezte el, utána a Selmecbányái iskola következett. Érettségi után szakadt ki először a felvidéki kisvárosok tradicionális polgári világából: Pápán, a nagy hagyományú református iskolaközpontban végezte el a teológiát. Ám ezzel a tanulóévek nem zárultak le, a jó képességű fiatal teológust 1913-ban egyházi elöljárói angol ösztöndíjjal Belfastba küldték. Az Írországban töltött évet maga Tildy is minden életrajzi interjújában megemlítette. Világszemléletét döntő módon befolyásolta az angol polgári demokrácia elveinek és gyakorlatának megismerése. Az Írországban töltött év után egy amerikai egyetem következett volna, de. a háború kitörése megakadályozta az újabb Ösztöndíj felhasználását. Így Princetown helyett - rövid kitérő után - egy kis somogyi faluba, Szennára került segédlelkésznek. Nagy tervekkel érkezett a még 1000 lelket sem számláló gyülekezetbe; a pápai teológia szellemiségének megfelelően legjobb tudása szerint akarta szolgálni a reábízottakat. Az indulás idején még politikára nem gondolt, de a falu szellemi, gazdasági felemelésére igen: "Nekifogtam annak a munkának, hogy a református falu népét szellemileg felemeljem. A vallási könyvek mellett igyekeztem kezükbe adni a tiszta magyar irodalom értékeit, mindenekelőtt pedig próbáltam vezetni őket abban, hogy a rendelkezésre álló, keservesen kevés földet jobban tudják kihasználni." Hamar rá kellett jönnie, hogy csupán tanítással, gazdasági oktatással aligha ér célt. Pontosan látta, hogy a parasztság politikai és gazdasági érdekképviselet híján nem tud kitörni alárendelt helyzetéből. Kapcsolatot keresett Nagyatádi Szabó Istvánnal, s rövid időn belül a párt egyik legaktívabb Somogy megyei szervezője lett. A lelkészi munka mellett két év alatt 22 faluban szervezte meg a Kisgazdapártot. Valószínű, a papi és a politikusi szerepet hamarosan összekapcsolta volna, ha nem következik be az 1919-es törés. A forradalmak bukása után súlyos megrázkódtatás érte a családot: fehérterrorista különítményesek meggyilkolták Tildy apósát, aki direktóriumi vezető volt. Nem vált el ugyan Nagyatáditól, sőt követte az Egységes Pártba is, de az aktív politizálással felhagyott. Maradt a lelkészi munka, először Orciban, majd 1923-tól Tahitótfaluban. A Pesthez közeli községben ismét módot talált a közéleti, közvetve politikai tevékenységre. 1925-ben Bereczky Alberttel együtt megalapították a Sylvester Lapkiadó- és Nyomdaválla- lato t. Hogy mennyire fontos volt Tildynek a szószéken kivüli tevékenység, azt mutatja az áldozat, amelyet a nyomdáért hozott. Orciban a
