Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Hazatérőben

és debreceni kommunista diákcsoportokkal is. A Márciusi Front zászlóbontására 1937. március 15-én került sor. A mozgalom 12 pontos programját a Nemzeti Múzeum lépcsőiről Kovács Imre olvasta fel, azaz, inkább kihirdette. A Márciusi Front demokra­tikus szabadságjogokat, egyenlő és titkos választást, földosztást, szociális intézkedéseket követelt, s követelte a magyar függetlenség biztosítását „a pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben". A Front demokratikus és nemzeti függetlenségi eszmé­ket a parasztság — elsősorban a szegényparasztság — felszabadítá­sával egyeztető programja a vártnál is nagyobb visszhangot váltott ki. Vidéki egyesületek sora csatlakozott, az ország minden részéről jöttek az előadásokra, vitákra szóló meghívók. Hamarosan támo­gató visszhang érkezett az elszakított területek demokratikusan gondolkodó magyar ifjúságától is. A 12 pont hullámai még el sem ültek, amikor újra Kovács Imre nevétől volt hangos a szellemi élet és a sajtó. 1937 tavaszán jelent meg híres könyve, „A néma forradalom". A közel egyidőben meg­jelenő szociográfiák közül ez volt a legsötétebb tónusú, a madáchi vízió beteljesülését jósolta : mint malomnak barma, holtfáradt nem­zetünk, s a körből melyben jár, kitörni nem bír... Mégis páratlan mozgósító erő rejlett ebben a könyvben. Kovács Imre olyan témák­ról írt, amelyek évek óta benne voltak a köztudatban : a kivándor­lásról, az egykéről, a szektákról, az uradalmi cselédekről, a nagy­birtok halálgyűrűjéről, a Dunántúlt fenyegető német veszélyről. Miben rejlett hát a könyv elementáris hatása? Először is az értel­mezésben. Kovács Imre ezeket a jelenségeket egységesen egy kitörni nem tudó forradalom tünetsoraként értelmezte. Vagyis, az uralmon levők olyan hatalmi túlsúlyhoz jutottak, hogy az elégedetlenség radi­kális kitörési kísérleteit könnyedén elfojthatják. A feszülő energiák visszafelé fordulva az önpusztítás eszközévé válnak, s a folyamat akár a nemzet végső pusztulásához is vezethet. A hatás másik oka pedig az volt, hogy a könyv minden sorából kicsendült, a szerző nem hisz a Horthy-rendszer reformálhatóságában, ennek a rendnek pusztulnia kell, hogy helyet adjon egy egészséges új társadalomnak. „A néma forradalom" első két kiadása napok alatt elfogyott. A tervezett harmadik kiadás előtt lecsapott az ügyészség, a könyvet elkobozták, szerzőjét nemzetgyalázás és osztályellenes izgatás vádjá­val bíróság elé állították. Az októberben megrendezett perben Kovács Imrét 3 hónapi fogházra ítélték. Apertfeszült figyelemmel követte a közvélemény. A főtárgyalás után néhány héttel Cserépfalvi Imre — „A néma forradalom" kiadója — utcára dobta 10 000 példányban a tárgyalás és az azt követő parlamenti interpelláció teljes anyagát. „A néma forradalom" és a megjelenését követő hullámverés alaposan megnövelte Kovács Imre tekintélyét, egyben hozzájárult

Next

/
Oldalképek
Tartalom