Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

István király

ISTVÁN KIRÁLY (970-es évek—1038) A története során döntó' fordulóponthoz jutott magyarság fennmaradását államszervező művével biztosító, 950 éve elhunyt uralkodó emlékét a fiához, Imre herceghez szóló — valószínűleg Asrik (Anasztáz) érsek által megfogalmazott — Intelmekből és az István 1083. évi szentté avatásának eseményeiről (teste felemelése a székesfehérvári bazilikában levő sírból) röviden tudósító kislegendából vett részletekkel idézzük. Az Istvánnal kibontakozó társadalmi, politikai és világnézeti átalakulásnak a honfoglalás óta eltelt jó évszázad folyamán megteremtődtek nélkülözhetetlen előfeltételei. Ma már valamivel többet tudunk egyes Árpád-házi fejedelem-elődök és főként István apja, Géza tudatos törekvéseiről, tevékenységéről is, amelyek figyelemre méltó állomásait képezték az államalapításhoz vezető útnak. Mindez azonban nem kisebbíti István érdemét. Olyan kiemelkedő történelmi személyiséget láthatunk benne, aki választ tudott adni kora történelmi kihívására: a magyarságot fenyegető nagyhatalmak szorításával szemben stabil államalakulatot létrehozva végleg beillesztette országunkat az európai államok rendszerébe. István fölszámolta az országon belüli konkurens hatalmi központokat, kiépítette a királyi vármegye- és ezzel párhuzamosan a központosítást szintén szolgáló egyházszervezetet. (Győrffy György szerint Békés vármegye kialakítására a Vata—Csolt nemzetség — amelyből azután az Ábránfi család származott — hatalmának megtörésével szintén István vagy esetleg már Géza uralkodása idején került sor.(Lásd a térképmellékletet!)A korai feudális állam új berendezkedésének megszilárdítását segítette elő két törvénykönyve is. Igyekezett jó viszonyt kialakítani a szomszédos országokkal, a reformokhoz békére volt szükség. Sikeres politikája eredményeként külföldi lovagok, papok, kereskedők, kézművesek sokasága jött országába, erősítve a már életében kegyesnek, szent életűnek tartott uralkodó hatalmát és előmozdítva a további fejlődést. Szent István király élete című könyvében a neves gyulai születésű történész, Karácsonyi János a következőképpen értékelte István működését: „A darabokra hullni készülő részeket összefűzte, a belső viszálykodásokat megszüntette, a külső ellenségek ellen az egységes Magyarországot megvédte s egységének jeléül királyi koronát szerzett."