Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Az 1848. március 15-i pesti forradalom első hírei és az azt követő napok eseményei Békés megyében

Az 1848. MÁRCIUS 15-1 PESTI FORRADALOM ELSŐ HÍREI ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPOK ESEMÉNYEI BÉKÉS MEGYÉBEN Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre néhány napos késéssel érkezett meg megyénkbe. A levéltári dokumentumok tanúsága szerint legelőször Szarvas városában szereztek tudomást róla. Szarvas ekkor a Pest és Arad között közlekedő gyorskocsi (postakocsi) járat egyik állomása volt. A március 17-ről 18-ára virradó éjjel Szarvasra befutó gyorskocsi conductora (kísérője) és az utasok mondták el a postaállomáson a március idusán történteket, sőt útipoggyászukban magukkal hozták a 12 pont és a Nemzeti dal példányait is, amit rögtön osztogatni kezdtek a kocsi köré gyülekezőknek. A dolognak pillanatok alatt híre ment. A városban működő, az ott élő értelmiséget tömörítő két kaszinó vezetői megtudván, mi történt Pesten néhány nappal korábban, még akkor éjszaka elhatározták, hogy másnap reggel összehívják a tagságot és velük is ismertetik az éjszaka megtudottakat, majd a templom előtt a város lakóinak is kihirdetik. Erről azonban reggel sikerült lebeszélnie őket a szarvasi járás közigazgatási vezetőjének, Tessedik Károly főszolgabírónak, aki attól félt, hogy a hírek hatására lázongás tör ki a nép között. Alighogy megállapodott a kaszinók vezetőivel, a város bírája és a két jegyző rontott be a főszolgabíró hivatalába, rémülten jelentve, „hogy a város nagyobb része a hírekkel tele van, s néhány óra alatt a legutolsó lakos is, mégpedig félremagyarázásokkal, értesülve lett a napi eseményekről". Tessedik Károly, hogy a dolgok irányítása ne csússzon ki a közigazgatás keze közül, délután 3 órára összehívatta a 120 tagú népválasztmányt és a kaszinók tagságát a városházára. A délutáni tanácskozáson ismertették a postakocsi által lehozott dokumentumokat, és a pesti forradalomhoz való csatlakozást kimondó határozatot fogadtak el. Mojsissovich Sámuel bíró vezetésével 9 tagú küldöttségük azonnal szekerekre ült és elindult a frissen megszerkesztett irattal Pestre, hogy „az ottani eseményeknek tudományába jővén, ha azt valónak s törvényes irányt vetőnek tapasztalandja", a városnak a forradalomhoz való csatlakozását hozza tudomására az események ottani irányítóinak. Március 19-én Rotten biller Lipót pesti alpolgármester fogadta a szarvasi deputációt, akinek átadták a csatlakozásról szóló okiratot. Ezzel Szarvas (Cegléd után az országban másodikként) hivatalosan is csatlakozott a pesti forradalomhoz. Gyulán, a megye akkori székhelyén, március 19-én váltak ismertté a március 15-i események, részben a szarvasi főszolgabíró március 18-i jelentése, részben a Pesti Hírlap március 17-i számából,