Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban 1730-1737 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. (Gyula, 2015)

Fogalmak magyarázata

gadták el ismételt bevezetését, és határozták meg nagyságát. Ez a XVIII. század későbbi évtizedeiben jelentősen növekedett. A katonák (porcio oralis) és a lovak (porcio equilis) után kellett adózni. A fejadagok nagyságát az országgyűlés határozta meg, és értékét pénzben fejezték ki. Amikor a jobbágycsaládokhoz beszállásolták a katonákat (kvártély), azok nyugtát kaptak az ellátás nagyságáról. Ezt levonták a hadiadóból. Az ellátás elszámolásának összegei a piaci árak alatt maradtak, ami a jobbágyok veszteségét (deperdita) tovább növelte. Rengeteg konfliktus és visszaélés járt együtt ezzel a rendszerrel. A tényleges megoldást a dualizmus kori kaszárnyák építése jelentette.

próbacséplés A tized és kilenced beszedésekor alkalmazott eljárás. A lábon álló gabona megbecsülését követően a gabonafélék körében egy kisebb mennyiséget kicsépeltek, s megállapították, hogy egységnyi (kereszt) gabonának mennyi a szemhozama. Ez alapján kiszámíthatóvá vált a betakarított gabona mennyisége, és meg tudták határozni a behajtandó kilenced, tized nagyságát. Egyúttal ellenőrizhetővé vált a jobbágyok által bevallott gabonatermés nagysága is. Természetesen számtalan fortély volt arra nézve, hogyan lehet a valóságosnál kisebb mennyiségű gabonatermés után fizetni a terményjáradékot.

remuneratio Valakinek ajándékkal vagy tisztséggel történő megjutalmazása. A Neo- aquistica Commissio munkájával a korban összefüggő fogalomnak is tekinthetjük. A császár kedves híveit, azokat, akik komoly érdemeket szereztek az uralkodó szolgálatában, illett megjutalmazni. íratlan szabály alapján ezt a sokat fáradozó alattvaló maga kérte, a nehézkes adminisztráció munkájának a felgyorsítása érdekében, ezért igyekezett meghatározni a várható jutalom nagyságát is. Szívesen egyenlítették ki az érdemesült alattvalókat az Üjszerzeményi Bizottság, majd a kamara kezelésébe került birtokokkal, A kérelmezők sorába tartozott Harruc- kern János György, valamint a szomszédos Arad vármegyében hatalmas uradalmat szerző Rinaldo modenai herceg is. Sokan meggyökeresedtek az országban és honfiúsíttatták magukat. Ezt az utat választotta Harruckern is, akinek leszármazottai pozitív, többnyire előrevivő szerepet töltöttek be a megye életében.

sessio Többféle értelmezése volt. Ez esetben a jobbágytelket (mansio, sessio, fundus) értették, értjük a kifejezés alatt. A földközösségben élő jobbágy telke két fő részre, a belső telekre (intra villanum) és a külső telekre (extra villanum) oszlott. A belsőségen többnyire a házhelyet és a hozzá kapcsolódó gazdasági „udvart”, kiskertet értették. A külsőségbe a felfogott, kimért és egyénileg használt szántóföldek, a külső (szántóföldi) kertekben kapott részek, a kaszáló(k), a közösen használt rétek, legelők stb. tartoztak.

taxás(taksás)-kontraktualista A jobbágyság legszabadabb rétege. Az ide tartozók a földesúrnak járó szolgáltatásokat pénzben váltották meg (taxás jobbágyok). A megváltás módját, nagyságát, a jobbágy és földesúr közötti viszonyt írásos szerződésben,

141