Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban 1730-1737 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. (Gyula, 2015)

Fogalmak magyarázata

di adatok alapján a következő összefüggést állapítja meg: egy kéve=két-öt ma- rok=5-17 kilogramm.

Neoaquistica Commissio Az 1690—1709 között működő Újszerzeményi Bizottságot jelenti. A török alól felszabadított területek, földbirtokok kezelési jogával rendelkezett. Működésének jogi alapja a „jus armorum”, a „fegyver jogán” megszerzett területek feletti szabad rendelkezés. A XVIII. században az Udvari Kamara (Hofkammer) területi adminisztrációja működtette. Amennyiben a volt földbirtokosok, a magyar urak, nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani birtokjogukat, elvesztették egykori földjeiket, amelyeket császárhű (aulikus), lehetőleg katolikus és gyakran honfiúsított nem magyar alattvalóknak adták (el).

ostorpénz Az ostorpénzt fizetők csoportját azok a jobbágyok alkották, akiknek nem volt annyi terményük, hogy azt tized-, jelen esetben kilenced-szolgáltatás alá vethessék. Ezen gazdáknak, szolgáknak stb. pénzben kellett teljesíteniük a földesúri járadékot.

pecunia faleatoris (kaszapénz), pecunia messoris (sarlópénz) Az aratópénz két formája. Azok a férfiak fizették, akik nem rendelkeztek elegendő nagyságú saját földdel, és más földjén arattak, de a részes aratásért sem tudtak annyi terményt összegyűjteni, amely után be lehetett volna szedni tőlük a tizedet vagy kilencedet. A kétféle aratás után járó fizetési tartozás összege nem azonos.

penna-kéve Máshol pennapénz (pennaticum). A kilenced és a tized szedésekor — úgymond - az uradalmi adminisztráció költségeinek fedezésére szolgáló pénzjáradék. A kilenced és a tized szedésével kapcsolatos járulékos adó, amit azok a jobbágyok fizettek, akiknek volt megfelelő nagyságú, adókivetésre alkalmas termésük. Pen- ne-kéve esetében inkább természetben szedték be. Az uradalom falvaiban mindenkor pénzben váltották meg a parasztgazdák. A XVI—XVII, században tiltották a törvények a behajtását, de ez a gyakorlatban nem érvényesült.

petrence Szlovák eredetű, s kezdetben a széna betakarításakor használatos eszköz, amely egyben mértékül is szolgált. Első említése 1723-ból maradt fenn. Közepes mértékű, két ember által vihető közepes nagyságú szénacsomónak felelt meg. A kaszált, tehát nem kévézett gabonát is rakhatták petrencébe. Bogdán István szerint a nyugati országhatártól a Tiszáig petrenceként, ettől a vonaltól keletebbre pedig rudasként is ismerték. Nagysága: egy petrence=húsz-harminc villahegy=nyolcvan-száz kilogramm.

porció A jobbágyok által fizetett állami hadiadó (repartitio quanti contributio). Először 1671-ben próbálta I. Lipót bevezetni. A korábbi adó húszszorosára növekedett terhek beszedése a nemesség (kuruc mozgalom) és a jobbágyság ellenállásán megbukott. Az állandó hadsereg felállítása (1712) után az 1715-ös országgyűlésen fo140