Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Esztergom vármegyében székelt. Maga a családnév a honti Alsó- és Felső-Bakafalu nevéből eredeztethető. Az, hogy Bakay József melyik nemzetséghez tartozott, teljes bizonyossággal nem állapítható meg.104 III. Ferdinánd 1655 márciusában címeres nemeslevelet adományozott Bakay Mártonnak, feleségének, Hobor Zsófiának és gyermekeiknek (Ábel György, Dorottya, Róza, Márta, Ilona, Judit Anna, Zsuzsanna, Zsófia).105 Nemesi származása kétségtelen, bátyja bihari jegyző (1728) volt. 1731-ben özvegy maradt utána.106

1723. augusztus 16-án Bakay Józsefet - mint Bihar vármegye táblabíráját - Békés vármegyei jegyzővé tették meg.107 Az 1725. július 30-i particularis congregation ismertették Löwenburg János Jakab főispán levelét, amelynek értelmében a következő tisztújításig az alispáni posztot viselte. 1725. október 9-től rendszerint való alispán lett, az 1728. január

14-én lezajlott tisztújítás is megerősítette méltóságában, amit 1729-ig viselt. Közben 1728. május 4-én országgyűlési követnek választották meg Tolnay István mellé.108

Bakó József

Békés vármegyei katona (1735, 1739-1741) volt.109 Baky Lajos (*1808 k. - +1888. május 20., Mágocs)

A kunszentmiklósi Bakycsalád 1793. június 10-én nyert címeres nemeslevelét Fejér (Székesfehérvár, 1793. augusztusó.) és Pest-Pilis-Solt vármegyében (Pest, 1793. augusztus 27.) hirdették meg. Az armalisban foglalt Baky Mihály (+1830 e.) Varga Annától született fiait, Baky Lajost és Istvánt - a számukra Pest-Pilis-Solt vármegyében kiállított bizonyságlevél (Pest, 1830. november 16.) alapján - 1831. április 14-én a békési rendek is valóságos nemesnek ismerték el.110

1829. december 28-án a vármegyei kancelláriába gyakorlás végett bevették. A főispán 1831. szeptember 5-én - mint a vármegyei kancellária korábbi alkalmazottját - fizetéses kancellistának nevezte ki. Utóbb Békés városi jegyző (1835-1839) lett.111

Balázs Antal

Temes vármegyei főjegyző (1802), főszolgabíró (1806) volt. 1802. március 10-én Békés vármegye táblabírájává nevezték ki, az előírt esküt ugyanezen a napon, a főispáni beiktatás alkalmával tette le.112

Balázs Sándor

Arad megyei táblabíró (1825). Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.113

Balcsó [?Balzsó] József

Az első alispán 1841. november 22-én békési járási csendőrnek (1841-1843) nevezte ki. Posztjától 1843. december 31. előtt vált meg.114

104 Nagy, 1. köt., 1857. 95-96. p.; kgy. jkv. 214/1731.

105 Áldásy, 3. köt. 1937. 421. p.

106 Kgy. jkv. 55/1728, 253/1731.

107 Kgy. jkv. 41/1723. aug. 16., 47/1723.

108 Kgy. ír. 1/1725; kgy. jkv. 104/1725, 120-121/1725,1/1728. jan. 14., 66/1728, 96-1/1729; [Haan], 1884. 74. p.

109 Kgy. jkv. 17/1735, 127/1739, 171/1739, sz. n./1739, 227/1740, 247/1740, 44/1741, 51/1741, 74/1741.

110 jkv. fog. 648/1831. Baky Lajos fivére, István mint nőtlen, református vallású 1842. febr. 1-jén Békésen kötött házasságot a Csanád vármegyei, palotai Unterweger Jakab (tl842 e.) római katolikus lányával, Magdolnával. Gyermekük: Terézia (*1845). Baky István 1839-ben tetétleni uradalmi ispán volt. BML IV. 426. Békés, r. kát. egyb. akv. 1842. febr. 1.; uo. kér. akv. 1845. máj. 9.; BML IV. A. 4. c. 57/1839,113/1842; Békés, 7. (1888. máj. 27.) 22. p. 3.

111 Kgy. jkv. 1914/1829, 1591/1831; BML IV. A. 4. c. 306/1831, 115/1835, 963/1838, 57/1839; BML IV. A. 4. a. 183/1839.

112 Jkv. fog. 116 l/2/1802; Nagy, l.köt., 1857. 110-111. p.

113 Kgy. jkv. 995/1825.

114 BMLIV. A.4. a. 1072/1841, 321/1842; BML IV. A. 4. c. 1149/1841,70/1842,418/1843,7/1844.

215