Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Császári királyi kamarás volt. Az uralkodó 1822. szeptember 13-án Arad vármegye főispáni helytartójává - beiktatására 1823. április 8-án került sor 1825-ben a megye valóságos főispánjává nevezte ki. Ünnepélyes óaradi beiktatását 1825. június 27-én tartották.2591 Wenckheim József, gróf (*1809. szeptember 9., Gyula - ti869. augusztus 26.,Gyula2592) Római katolikus vallású. Wenckheim József (1733-1803) fia, Wenckheim Ferenc Szerafin (1785-1838) a család ifjabb grófi ágát alapozta meg.2593 Császári királyi kamarás, a pápai Krisztus-rend lovagja volt. Birtokába tartozott a gyulai vár, az eleki, dobozi, gyulai, vésztői uradalom. Békés vármegyében aljegyzősködött, később a magyar királyi udvari kancelláriánál viselt hivatalt, végül a birodalmi kancelláriához került. 1808. május 2-án kötött házasságot erdődi gróf Pálffy Borbálával (1787-1862), akitől négy fia született: József (1809-1869), Károly (1811-1891), Antal (1813-1864) és Rudolf (1814-1891). Wenckheim József gróf Niczky Máriával (1812-1837) 1834. április 7-én kötött házasságot, két gyermekük — Gyula (1835-1905) és Stefánia (1837-1917) - született. 1838-ban, özvegysége második évében pribéri és vuchini Jankovich Stefániát (1814-1878) - 1870-1878 között a gyulai nőegylet elnöke volt - vette feleségül. Lányuk: Mária. Wenckheim Józsefet jogi tanulmányai befejezése után Pozsony vármegye jegyzőjévé választotta, császári királyi kamarás és a kőszegi kerületi királyi tábla közbírája is volt.2594 Lánczy József 1832. október 25-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt 1833. október 28-án tette le.2595 Gróf Wenckheim Józsefet az 1840. november 23-i tisztújításon a főispáni helytartó az első alispánságra jelölte, ehelyett végül másodalispánná választották meg, a hivatali esküt november 24-én tette le.2596 Már 1842. június 13-án benyújtotta leomondását, és a „családi körülmények szülte okai nyomósságánál fogva” kérte felmentését. A főispánhoz írt levelében (Gyula, 1842. július 2.) is előadta körülményeit, arra kérte Károlyit, fogadja el lemondását, és a következő közgyűlésen mentse fel állásából. 1842. szeptember 19-én a rendek is elfogadták a lemondást.2597 A másodalispáni hivataltól megválva Wenckheim József a családi birtok irányításának szentelte magát. A vármegyei bizottmány tanúbizonysága szerint (Gyula, 1849. április 14.), a szabadságharc idején a haza iránti kötelességét mint jó polgár teljesítette. Édesanyja és testvérei távollétében igazgatta a közös birtokot, nemzetőrként is harcolt. Az aradi önkéntesek ágyújához lovat ajándékozott, készpénzt ajánlott fel, a lovardát lőszerraktárnak alakította át, a hadifoglyok számára is külön épületet biztosított. Hármasfogatával fuvarozásokat bonyolított le, így könnyítve a magyar tábor élelmezését. 1849 áprilisában 1200 forint adót előlegezett meg a honvédek felszerelésére. A forradalom és szabadságharc idején tanúsított magaviseleté tisztázása érdekében 1850-ben vizsgálatot folytattak ellene, július 20-án amnesztiát kapott. Az országgyűlésnek 1861-ben, 1865-1868-ban jelen lévő, 1869-ben meghívott főrendi tagja volt. 1858. április 1-jén vallási és lelki célokra alapítványt tett a gyulai katolikus plébánián.2598 2591 Karácsonyi, 3. köt., 1896. 207. p.; Nagy, 12. köt., 1865. 139-140. p.; kgy. jkv. 336/1809, 624/1811, 985/1811, 152/1816, 380/1816, 1368/1819; kgy. ir. 1231/1830 (jkv. fog.); kgy. jkv. 325/1823, 325/1823, 335/1823, 942/1825, 1083/1825; BML IV. A. 4. a. 278/1817; BML IV. A. 4. c. 89/1819, 296/1823,156/1830. 2592 Gudenus, 4. köt., 1998. 249. p. Gyulán, a Kolera temetőben temették el 1869. aug. 30-án. RKP, Gyula, kér. akv. 1809. szept. 9.; uo., hal. akv. 225/1869. 2593 Hankó, 2000. 13-14. p.; Gudenus, 4. köt., 1998. 247-249. p. 2594 Nagy, 12. köt., 1865. 138-139. p.; Gudenus, 4. köt., 1998. 249-255. p. Gr. Niczky Mária csillagkeresztes hölgyet 1837. ápr. 10-én Kőszegen temették el a dozmati beszentelés után a nemzetségi sírboltban. BML V. A. 101. b. sz. n. ir./1837; RKP, Gyula 23/1838; BMK RK 68/1. 106. p. 2595 Kgy. jkv. 1554/1832, 1587/1833. 2596 Kgy. jkv. 1900/1840, 1902/1840, 1928/1840. 2597 Kgy. ir. 1343 72/1842, 1644/1842; kgy. jkv. 1343 72/1842. Gr. Wenckheim József nemcsak a főispánhoz, hanem a megye közönségéhez is eljuttatta második lemondó levelét (Gyula, 1842. szept. 17.). Kgy. ir. 1645/1842; kgy. jkv. 1645/1842; BML IV. A. 4. a. 587/1842; BML IV. A. 4. c. 775/1842. 2598 BML IV. B. 103. b. 586/1849; BML IV. B. 151. 857/1850, 909/1850, 990/1850, 1000/1850, 1376/1850, 1875/1850 (mutatókönyv); Hankó, 2000. 34. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 1095. p. 515
