Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Terényi Lajos házi neveltetése után Korponán, Selmecbányán a piaristáknál járta a gimnázi­umot, a bölcsészetet Pesten, Nagyszombaton végezte. A jogot 1839-1840-ben Pozsonyban hallgatta, majd az előírt törvényes gyakorlat után 1843 tavaszán ügyvédi oklevelet szerzett, amit 1844. július 2-án hirdettek ki Békés vármegyében.2304 Gr. Károlyi György főispán 1844. július 14-én Békés vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki, a hivatali esküt az októ­ber 1-jei közgyűlésen tette le. Tisztségében az 1846. július 28-i tisztújítás is megerősítet­te, ugyanakkor már másnap, július 29-én lemondott hivataláról. A szabadságharcban mint lovas nemzetőr tiszt vett részt, a Magyargyula város által kiállított nemzetőrség második századának a kapitánya volt. Elsősorban a Becskerek környéki harcokba vonták be, részt vett a neusinai ütközetben. 1848 októberében Aradra, innen Erdélybe vonult. Aradon egyik szemére megsebesült, majd az évvégén hazatért Gyulára. Katonai szerepvállalásán túl az 1848. július 2-ra meghirdetett országgyűlésre Gyula város képviselőnek jelölte. Terényi azonban alulmaradt a másik indulóval, Bessenyei Károllyal szemben. 1849. január 2-án Jugovich József lemondása folytán orosházi szolgabíróvá vá­lasztották meg.2305 1849. március 10-től felvállalta az önkéntes haditudósítói szolgálatot, a június 11-i tisztújításon pedig a másodalispáni méltóságot töltötték be vele, ami júliusban kormánybiztosi teendőkkel egészült ki. Az első alispán (Szeghalom, 1849. július 6.) a Békés vármegyét veszélyeztető orosz csapatok feltartóztatására szevezett népfelkelés vezetését Terényire bízta. Másodalispáni jegyzőkönyvének utolsó bejegyzése 1849. augusztus 10-én kelt, de augusztus 16-án még hivatalában volt.2306 Ujházy László ellenjegyzése mellett Klapka György 1849. szeptember 16-án századosnak nevezte ki Komáromba. A vár feladása után Hontban, Nógárdban, Békésben bujdosott, ok­tóberben Moldvába menekült. Két évet töltött külföldön, csak 1851 végén térhetett haza.2307 1852. október 20-án megnősült, feleségül vette Beliczey József lányát, Máriát (1833-1906). Hét gyermekük született: Zoltán (1853-1853), Lajos (1854-1897), Jolánta (1856-1860), Berta (1857-1945), Aba (1859-1892), Jolán (1861-1930) és Ágnes (1863-1930).2308 Személyét összefüggésbe hozták az Almásy Pál-féle titkos szövetséggel, amely fegyveres úton kívánta visszaállítani a magyar alkotmányt. Letartóztatták, egy éven át Szarvason, Szolnokon, Pesten, Bécsben raboskodott. Szabadulása után teljes visszavonultságban élt, gazdálkodott.2309 1860-ban kapcsolódott be újból a közügyek intézésébe, részt vett a december 11-i várme­gyei tisztújításon, ahol másodalispáni méltóságra emelték. Csak rövid ideig tett eleget a megbízatásnak, mivel az 1861. évi országgyűlési választásokon az orosházi kerület képvise­lőjévé választották. 1861. március 18-án lemondott alispáni állásáról, majd érdemei elisme­réseként május 27-én tiszteletbeli táblabíróvá nevezték ki.2310 Parlamenti szereplése révén - ahol ékesszólásával tűnt fel - országos hírnévre tett szert. A Határozati Párt egyik vezéregyéniségének számított. Teleki halála után Tisza Kálmánnal és Váradi Gáborral kidolgozta a határozati javaslatot.2311 2304 Zsilinszky, 1887. 8. p.; Békés, 5. (1886. nov. 14.) 46. p. 1-2.; kgy. jkv. 980/1844; Novak, M„ 2007. 422. p. 12107. tét. 2305 Kgy. jkv. 980/1844, 1782/1844, 1705/1846, 1717/1846, 1721/1846; BML IV. A. 4. a. 499/1844; Zsilinszky, 1887. 10-13. p.; Oláh, 1. köt., 1889. 186., 483., 489-494. p.; uő„ 2. köt., 1892. 57. p. 2306 MOL D 289. sz. n. ir./1849. nov. 3.; BML IV. B. 102. a. sz. n./1849. jún. 11.; BML IV. B. 104. a. 154/1849; Bálint, 1974. 49. p.; Kóhn, 1936. 233. p.; Oláh, 2. köt., 1892. 340. p. 2307 Kóhn, 1936. 233-234. p. 2308 BML IV. 426. Gyula, r. kát. kér. akv. 199/1853, 398/1854; uo., egyb. akv. 54/1852; uo„ hal. akv. 255/1853, 398/1854, 78/1892; RKP, Gyula, kér. akv. 163/1856, 228/1857, 323/1859, 100/1861; uo., hal. akv. 61/1860, 32/1888, 269/1897. Terényi Lajosnak két lánya is a Márky családba házasodott be: Jolán Márky Lajos (1851— 1888) Békés vármegyei főjegyzőhöz, Ágnes Márky János királyi közjegyzőhöz ment férjhez. Magyar nem­zetségi zsebkönyv, 1905. 293. p. 2309 Zsilinszky, 1887. 14-18. p. 2310 BML IV. B. 253. a. 1-3/1860, 123/1861,403/1861; BML IV. B. 253. b. 1208/1860. 2311 Kóhn, 1936. 238-247. p. 480

Next

/
Oldalképek
Tartalom