Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Brezovay József

Heves és Külső-Szolnok vármegyei első alispán (1842), majd 1845-től főispáni helyettes volt. Gróf Károlyi György 1842. május 17-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.344

Brünek Károly

Arad vármegyei számvevő, táblabíró (1836) volt. Atzél Antal 1836. július 28-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette.345

Bucsai Mihály

A főispán katonája (1828-1829) volt Békés vármegyében.346 Budai István

Heves megyei lakos (1825) volt. Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.347

Budai Mihály

A vármegyei főadószedő Békés megyei lovásznak (1805-1806) fogadta fel, fizetését 1805. szeptember 1-től folyósították.348

Budinszky György (*1721 k. - 11792. november 2., Csaba)

Csabai római katolikus plébános (1753-1792) volt. 1755. október 21-én Békés vármegyei táblabírói lett.349

Budjács András (*1812. június 20., Újarad)

Budjács Imre - Temes vármegye szentandrási járásának esküdtje, táblabíró - és Szakadáthy Julianna fia. Temes megye nemesi bizonyságlevele alapján 1838. december 14-én igazolta nemesi származását a békési rendek előtt.350

Római katolikus vallású. 1841. január 27-én Békésen kötött házasságot Schilhárd Mihály gyulai lakos lányával, Rozáliával (11884). Első feleségétől elvált, az asszony 1848-ban Szánthó Albert felesége lett. Másodszor 1849. január 14-én Gyulán nősült, a nagyváradi születésű Mihalik Annát (1816 k.—1889) vette el.351

1829-ben a nagyváradi jogakadémia filozófiai fakultásának másodéves, ösztöndíjas hallgatója volt. Apja ebben az évben bánáti tartományi biztosként szerepelt.352 Utóbb katonáskodott is.

1838. október 3-án Békés vármegye írószobájába írnoknak (1838-1840) felvették, az esküt még ezen a napon letette. A főispán 1840. március 28-án várnaggyá (1840-1849) nevezte ki. Bogyó János Nepomucenus számvevő 1840. április 7-én iktatta be hivatalába Budjácsot - fizetést is ettől a naptól kapott -, és leltárba foglalta a felelőssége alá tartozó eszközöket. Posztján az 1840. november 25-i tisztújítás is megerősítette. 1841-ben vizsgálat folyt ellene, mert a tömlöchajdúk őrmestere azzal vádolta meg, hogy a saját hasznára foglalkoztatta a

344 Kgy. jkv. 858/1842; Szinnyei, 6. köt., 1899. 1183. col.; uő., 8. köt., 1902. 1443-1444. col.

345 Kgy. jkv. 1371/1836.

346 Kgy. jkv. 2508/1828, 1119/1829.

347 Kgy. jkv. 995/1825.

348 Kgy. jkv. 1041/1805, 927/1806.

349 Jkv. fog. 171-177/1773; Kovács, 2001. 38. p.

350 Kgy. jkv. 2297-2298/1838.

351 BML IV. 426. Békés, r. kát. egyb. akv. 1841. jan. 27.; uo., Gyula, ref. egyb. akv. 20/1848, 4/1849; uo., hal. akv. 30/1889; BML IV. B. 102. a. 453/1848; OSZK PAT, gyászj. (Békés, 1884. máj. 15.). Mihalik Anna 1861-ben Gyulán magánleányiskolát nyitott, amelynek vezetését 1884-ben Scherer Benedek vette át. Özv. Budjácsné 1888-ig itt tanított. Szentkereszty, s. a. 114. p.

352 Varga, 2006. 111. p. 2137. tét.

244