Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
meghatározott áron való átvétele. Ekkor négy helyen, Orosházán, Csabán, Berényben és Szarvason folyt selyemtenyésztés.379 1791-ben Blaskovich József 24 krajcáros napidíj mellett nemes Kesztőczy Rozáliát fogadta meg Budáról, aki Mazzocato Ágoston módszere szerint selyemgombolyításra oktatott két köröstarcsai és egy csabai leányt.380 A selyemtenyésztést azonban nem igazán sikerült meghonosítani Békésben. 1827-ben megvizsgálták a selyemtenyésztő kertjét, az ún. magazinumot és a padláson talált „lesodró masinát” amelyeket eladásra javasoltak.381 Békés vármegyében építő inspector alkalmazását a 28276/1805. december 10-i helytartótanácsi rendelet engedélyezte, 1832-ben viszont a poszt megszüntetését helyezte kilátásba, végül mégis az állás megtartása mellett döntött (34560/1833. december 17.).382 Az építő inspector felvigyázott a vármegyei középületekre, beszerezte a szükséges építőanyagokat, azok felhasználásáról számadást vezetett.383 Ha hivatalváltás történt, deputációt küldtek ki az építő- és selyeminspector kezelése alatt álló tűzi ölfa, építkezéshez szükséges anyagok és minden egyéb eszköz számbavételére, s azokat a számvevő leltár mellett adta át az új tisztviselőnek. A posztról leköszönő Csunkó Józsefnek 1834-ben saját számadásait is be kellett nyújtania.384 1844. július 4-én a rendek az építkezésekre felügyelő megyei küldöttség javaslatai alapján egy részletes, minden kérdésre kiterjedő építési rendszabást fogadtak el. A rendelkezés értelmében a megyei középületek hiányosságait évente, még a tavasz folyamán kijavították. A megyeszékhelyen kívül eső ingatlanokat a bentlakók, a csabai és békési katonai épületeket a raktári biztosok, valamennyi gyulai épületet az építő inspector, a megyei hidakat pedig a vármegyei mérnök felügyeletére bízták. A felelősök minden év elején jelentést adtak be az építkezésekre felügyelő küldöttségnek, amely a tiszti mérnök szakvéleménye, előzetes árkalkulációja alapján előterjesztést tett a közgyűlésnek az elvégzendő feladatokról. A 200 ezüstforintot meghaladó beruházásokra árcsökkentés útján a munkát legkevesebbért vállaló mesterembernek adtak megbízást. Az elkészült munkát a mérnök minden esetben felülvizsgálta, az illető építményért felelős tisztviselő pedig számadást készített a felmerült költségekről.385 Lótenyésztési felügyelő (inspector equorum) 1778-ban Békés vármegye 300 forint fizetéssel lóinspectort kívánt alkalmazni. A poszt viselője 1785-ben 200 forint illetményben részesült.386 A lótenyésztési biztos 1807-ben a ménlovakra fordított költségekről és a lótenyésztésből származó bevételekről, haszonról jegyzőkönyvet vezetett.387 ■ VÁRMEGYEI SZEGŐDMÉNYES ALKALMAZOTTAK CSENDBIZTOS (BÁTORSÁGRA ÜGYELŐ BIZTOS, COMMISSARIUS SECURITATIS, MEZEI COMMISSARIUS, MEZEI BIZTOS, CSENDES BIZTOS) A tolvajlások, bűnesetek megfékezésére kiküldött deputáció négy különös és új 379 Jkv. fog. 601/1791. 380 Jkv. fog. 943/1791; kgy. ir. 943/1791. 381 BMLIV. A. 4. c. 207/1827. 382 Jkv. fog. 521/1832; kgy. jkv. 166/1834. 383 Jkv. fog. 521/1832. 384 Kgy. jkv. 1871/1834; BML IV. A. 4. a. 85/1837, 89/1837; BML IV. A. 4. c. 222/1837. 385 Jkv. fog. 1109/1844; kgy. jkv. 399/1844. 386 Kgy. jkv. 28/1778; jkv. fog. 2-88/1778; kgy. ir. 289/1785, sz. n./1785. 387 BMLIV. A. 4. c. 12/1807. 69
