Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
A két kancellistának 1825. január 1-jével ki kellett költöznie a vármegyeházából, ettől az időponttól évente 24 pengőforint kvártélypénzt ítéltek meg számukra.637 Tomcsányi Alajos bátorságra ügyelő biztos 1808-ban panaszolta, hogy a kvártélypénz címén kapott 30 forintból lakást bérelni nem lehet, az összeg duplájára lett volna szüksége. A rendek döntése értelmében az 1808. katonai év kezdetétől 60 forint kvártélypénz járt Tomcsányinak.638 1816-ban a földmérő 100 forint lakbért élvezett, megfelelő lakás bérlésére azonban még további 100 forintra tartott igényt, ám ezt a helytartótanács elvetette (30842/1816. október 15.). A geometra kvártélybére még 1830-ra sem rendeződött.639 Kazay Mihály számvevő 1821-ben korábbi tiszti kvártélya újbóli felépítését, valamint az 1797-1821 között általa kifizetett, összesen 3403 forint lakbér megtérítését kérte. Mivel szolgálati lakás építésére nem volt lehetőség, ezért 1821-ben a számvevő 50 forintos fizetési pótlékát 200-ra emelték fel, amiből illendő kvártélyt bérelhetett.640 1827-ben kvártéllyal rendelkezett Gyulán a seborvos, első alispán, főügyész, főorvos, Csabán a főszolgabíró, aladószedő, Békésen a raktári biztos, Szarvason és Kétegyházán szintén tiszti kvártélyok voltak.641 1828-ban a korábbi csabai aladószedői lakást baromorvosi kvártéllyá alakították át.642 1828-ban, a tisztújítást követően a szolgálati lakások átrendeződtek. Mivel a másodalispán a korábbi főjegyzői kvártélyát használta, az új főjegyző az egykori aljegyzői lakást kapta meg, az aljegyző viszont lakás nélkül maradt. Időközben a helytartótanács által az aljegyzőnek megállapított 50 forint lakbérpénz megfelelő ingatlan bérlésére kevésnek bizonyult, ezért a 26327/1800. november 4-i rendelet értelmében járandóságát 80 forintra emelték. Az aladószedőt - a megyei pénztárra vonatkozó ellenzár (contraseratura) bevezetésével - Gyulán való lakásra kötelezték, s 60 forint lakbért állapítottak meg számára. A másodaljegyzőnek bérleti célra 50 forint jutott, a fő- és alügyésznek saját lakást biztosítottak. A fizetéses táblabíráknak járó 100-100 forint kvártélypénzt a 15254/1808. július 12-i helytartótanácsi rendelt alapján állandó kifizetési tételnek minősítették. Két seborvos, a selyemtenyésztő inspector és négy bába is lakbérpénzt élvezett. A dicasterium nem járult hozzá a földmérőnek megállapított 100 forint kvártélypénzhez, s 17385/1831. június 27-i rendeletében általában kifogásolta az 1830. évi rendezést (az aljegyző járandóságát 50 forintról nem 80-ra, hanem csak 60-ra emelte). A rendek 1832-ben az aljegyzőnek, aladószedőnek 80-80, a fizetéses táblabíráknak 100-100, a kancellistáknak 24-24, a szarvasi és orosházi seborvosnak 60-60, a levéltárnoknak 50 helyett 80, a selyemtenyésztőnek 30, a bábáknak 24-24 pengőforint kvártélypénz véglegesítését kérték. A folyamodványt azonban a helytartótanács elvetette (34560/1833. december 17.).643 1834-ben a Tótkomlósról Orosházára áthelyezett Kunos István csabai járási bátorságra ügyelő biztosnak 50 pengőforint kvártélypénzt állapítottak meg a rendek.644 1840- ben szolgálati lakással rendelkezett az első- és másodalispán, a főjegyző, a fő- és alügyész, a főadószedő, 4-4 szolgabíró és esküdt, a fő- és baromorvos, a gyulai és körösladányi seborvos, valamint a két raktári biztos. 1840-ben helytartótanácsi engedély mellett vagy annak hiányában lakbérpénzt élvezett több tisztviselő (aljegyző, levéltárnok, aladószedő, számvevő, csendbiztosok, két vármegyei írnok, három seborvos, a selymész, öt bába).645 637 Kgy. jkv. 1651/1825. 638 Kgy. jkv. 375/1808. 639 Kgy. jkv. 1510/1816; jkv. fog. 1308/1830. 640 A helytartótanács 2714/1826. jan. 24. sz. a. járult hozzá a számvevő bérének 50 és kvártélypénzének szintén 50 forinttal való emeléséhez. A nagyobb összegeket 1825. nov. 1-jei hatállyal utalták ki számára. Kgy. jkv. 1346/1821, 135/1826. 641 Kgy. ir. 2359/1828; kgy. jkv. 1113/1829. 642 BML IV. A. 4. a. 274/1828; kgy. jkv. 1380/1828. 643 Jkv. fog. 2022/1830, 521/1832; kgy. jkv. 1380/1828, 1514/1831,166/1834, 520/1835, 585/1839, 95/1840. 644 Kgy. jkv. 2152/1834. 645 Kgy. jkv. 1738/1840. 95
