Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
A rendek 1797. évi újabb feliratukban a főjegyzőnek, főadószedőnek 550-550, az aljegyzőnek, aladószedőnek 275-275, a főügyésznek 400, az esküdteknek pedig 150 forint fizetségért folyamodtak, sikertelenül. Az 1014/1798. január 9. sz. helytartótanácsi leirat szerint Békés megye többi vármegyéhez viszonyított kisebb területe nem indokolta a kérelmet.609 1816-ban ismertették azt a helytartótanácsi rendeletet (22357/1816. augusztus 6.), amely megtiltotta a megyei tisztviselőknek, hogy az útiköltségen és a napibéren kívül egyéb követeléssel éljenek az adófizetők felé. A 33410/1817. november 18. sz. leirat leszögezte azt is, az országgyűlési követek, az országutak, hidak javítására kirendelt tisztviselők a községi elöljárókat ne zsarolják esetleges követelésekkel.610 A tisztviselők illetményének folyósítása nem a kisgyűlés, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozott. 1833-ban tévedésből Csanádi Pál raktári biztos és Andrásy Ignác írnok fizetését kisgyűlési határozat alapján utalványozták.611 A csendbiztos éves fizetését 1796- ban, hasonlóan a fizetéses táblabíró 1834. évi béréhez, háromhavonta fizették ki,612 a szolgaszemélyzet negyedévi részletekben vehette fel illetményét. A tömlöctartó ellenben 1826-ban havonta kapta meg 150 forintnyi éves bérét.613 1827 előtt a tömlöchajdúk járandóságát a várnagy, a persecutorokét a csendbiztos vette fel, 1827. április 2-án viszont közgyűlési végzés mondta ki, hogy a tiszti hajdúk, tömlöcőrök és csendőrök bérét a vármegyei házi pénztárból közvetlenül az illető szolgáknak kell kifizetni. A rendelkezés azonban kellő foganat nélkül maradt, 1838 decemberében újból nyomatékosan figyelmezették az adószedőt a korábbi statútum megtartására. A főadószedő 1838-ban arról is intézkedett, hogy a mesteremberek a megyei cselédség elkészült ruházatát felcédulázva a megyei pénztárba adják le, s ki-ki onnan veheti át mundérját.614 1841-ben az alispán utasításba adta azt is, hogy a csendőrök számára vásárolt lóápoló eszközök és egyéb holmik számlái csak az illető szolga átvételi elismerésével egyenlíthetők ki.615 Napidíj A Harruckern Ferenc előterjesztése alapján 1752-ben elfogadott 28 pontos statútum szerint a törvényszéki ülésen megjelenő vagy összeíráson munkálkodó Békés vármegyei tisztviselőt napidíj nem illette meg, csak a megyén kívül teljesített hivatalos megbízásért járt diurnum.616 A tisztviselők többnyire 2-4 forint diurnumban részesültek, az egyesített vármegyék iratainak tisztázásán munkálkodó diurnisták 1791-ben 36 krajcár napidíjat kaptak.617 A népesség-összeírás munkálataiba bekapcsolódott tisztviselőket 1804-ben 2 forint napidíj illette meg.618 A Békés megyei rendek 1807-ben kérték a tisztviselőik addigi 2 forintos diurnumát megemelni, ám a helytartótanácsnál elutasításra találtak (423/1808. január 609 Az utoljára 1773-ban megállapított fizetések újbóli rendezéséért 1790-ben már folyamodványt terjesztettek fel a rendek, eredménytelenül. Kérésük indoklásakor 1794-ben külön kiemelték, hogy más megyékkel ellentétben Békés vármegyében nincs semmilyen, a fizetést kiegészítő mellékjövedelem (accidentia). Kgy. jkv. 1016/1794, 664/1796, 656/1797; jkv. fog. 92/1798. 610 BML IV. A. 4. a. 239/1816, 119/1818; BML IV. A. 4. c. 17/1821; kgy. jkv. 1200/1816, 137/1818, 1841/1820. 611 Kgy. jkv. 969-970/1833. 612 Kgy. jkv. 21/1796, 646/1835, 1220/1835. 613 Kgy. ir. 376/1807, 170/1830. 614 BML IV. A. 4. a. 912/1838; BML IV. A. 4. c. 905/1838,912/1839; jkv. fog. 314/1827. Varga István csabai járási persecutor 1839 júliusában lótolvajokat kísért Gyulára, „mely alkalommal e folyó negyedre járó ángáriáját magához vette" BML IV. A. 4. c. 626/1839. Andrásy Ignác csendbiztos 1840. máj. 1-2-án Keresztes György persecutorral volt „az legényeim angáriájukért velem Gyulán”. BML IV. A. 4. c. 343/1840. Kalló József csendbiztos is saját maga vette fel 1841-ben beosztottai bérét. BML IV. A. 4. c. 431/1841. 615 BMLIV. A.4. a. 431/1841. 616 Kgy. jkv. 135/1752. 617 Kgy. jkv. 124/1754; jkv. fog. 964/1791; kgy. ir. 86/1765. 618 Kgy. jkv. 358/1804, 983/1804, 1315/1804. 93
