Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)

bé nem fogad"), földművelésből sem juthatott kiegészítő jövedelemhez („paraszti munkával, melyhez az embernek kicsinségétől fogva kell hozzászokni, nem gyarapodhatok - állapította meg Leichnam Miklós -, mert ha arra fordítom magamat, meggyengülnek inaim, főképpen elélemedett esztendeimhez képest, ha inaim meggyengülnek, tanult mesterségemet hiba nélkül nem folytathatom, ha az reám bízott expeditiókat hibásan cselekszem, több pirongatások után könnyen hivatalomat is elveszthetem, de talán paraszti munkára napszámosnak nem is minden polgár örömmel fogadna be, ha azoknak tőlem való irtózásokat tapasztalásból bátorkodom mondani”). Feladatai között szerepelt az öngyilkosról való gondoskodás („a megfojtott testet levágni, eltakarítani”). A Békés vármegyei hóhér

1802-ben 100 forint fizetést élvezett, bihari társának ellenben 350, az aradinak 200 forint juttatása volt.533

1816 novemberében a Békés vármegyei hóhér a Heves és Külső-Szolnok megyei alispán kérésére Dorogi János statáriális úton elítélt útonálló zsivány kivégzésében Mezőtúron működött közre. Leichnam Mátyás bakó „kötelességének becsületesen megfelelt ugyan - állapították meg munkájáról -, de úgy látszik mégis, hogy nem nagy gyakorlása van az ilyen dolgokbajn], mivel oly serényen, mint a mienk [ti. a Heves és Külső-Szolnok vármegyei hóhér], végre nem tudja hajtani” A hóhért vármegyei hajdúk felvigyázása alatt kísérték Gyuláról Mezőtúrra és vissza.534

Az 1818-ig, haláláig hivatalban volt bakó, Leichnam Mátyás - Leichnam Miklós fivére - a vármegye és a gyulai uradalom közös alkalmazásában állt. Leichnam halála után az alispán gondoskodott a szomszédos megyékben egy mesterségét értő hóhér megfogadá- sáról.535 1819-ben a Bihar vármegyei hóhér volt jelen a Békés megyei rögtönítélő bíróság helyszínén, amiért napibért és útiköltséget kapott, s mivel executióra nem került sor - a 24655/1819. augusztus 31-i helytartótanácsi állásfoglalás értelmében -, a kiszabott 12 forint taxa fele, 6 forint illette meg (így 3 rab után összesen 18 forintot utalványoztak számára). 1820 áprilisában a Bihar vármegyéből hozott hóhér ellátásáért 14 forint 49 krajcárt fizettek Ziegler Mihály vendégfogadósnak.536

Zombrán János 1821-ben felfogadott hóhér egy negyedévi bér (angaria) előre való kifizetését kérte, mivel nem volt kenyérre valója. Az előre fizetés a rendelkezésekkel ellenkezett, ezért a bakót az adószedőhöz utasították, hogy élelemre valami kevés juttatással lássa el a házi pénztárból vármegyei intézkedésig.537

1822 decemberében Volstreich Lipót szegedi hóhér akasztott fel négy gonosztevőt (fejenként 60 forintért, összesen, minden költsége felszámolásával 308 forint 42 krajcárért) Szarvason a rögtönítélő bíróság ítélete alapján. A bakó a helytartótanács által megállapított taxát meghaladó díjat számolt fel az elvégzett munkáért.538

1823-ban Nagy Jóska Arad megyei hóhér ajánlkozott a Békés vármegyénél és a gr. Wenckheimeknél üresedésben lévő hóhéri szolgálatra. Nagy József feladata elvégzéséhez két legényt volt kénytelen tartani, ezek fizetését és kvártélyát 1823-ban a vármegyétől remélte, eredménytelenül.539

Fodor Ádám vármegyei hóhér 1826-ban a rendek engedélyét kérte, hogy a rendes bakói szolgálatot fizetés mellett Csongrád vármegyében is felvállalhassa. A vármegyei közgyűlés beleegyezését adta, Fodor rendes lakását továbbra is Békés megyében tartotta.540

1833. november 1-jétől rendes, 100 pengőforint éves fizetés mellett felfogadták Nagy Józsefet vármegyei hóhérnak, ugyanis a rögtönítélő bíróság gyakorlásához egy állandó,

533 Kgy. ír. 241/1802.

534 BML IV. A. 4. c. 252/1816, 258/1816.

535 Kgy. jkv. 1491/1818.

536 Kgy. jkv. 1388/1819, 583/1820.

537 BMLIV. A. 4. c. 223/1821.

538 BML IV. A. 4. c. 65/1823, 186/1823.

539 BML IV. A. 4. c. 244/1823, 291/1824; kgy. jkv. 1796/1823.

540 Kgy. jkv. 1199/1826.

85