Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
együtt kellett a köznéppel megismertetnie ezen szerek és termények tulajdonságát, hatását. Hathatós fellépést kívántak tőle a megyében kóborló álorvosokkal és kuruzslókkal szemben. 1826-ban - a népesség és a megbetegedések számának növekedése miatt - második főorvost kívánt munkába állítani a megye. A királyi engedély azonban még 1830-ban is késett a 300 forinttal díjazott második főorvosi állás rendszeresítésével kapcsolatban.325 A dicasterium 10766/1791. június 14. sz. alatt megerősített több korábbi helytartótanácsi rendeletet, és nyomatékosította, vármegyei szolgálatra csak egyetemen vizsgázott orvosok alkalmazhatók. A megyék egészségügyi szakszemélyzettel (orvos, seborvos, gyógyszerész, bába) való ellátottságáról táblázatos jelentést várt be.326 A főorvos ellenőrizte a községi temetőket, a temetkezési gyakorlatot.327 1780-ban elvileg a vármegyék minden járásában működnie kellett egy-egy seborvosnak (felcser) és bábának, ezzel szemben ebben az évben három megye még egyáltalán nem foglalkoztatott seborvost, 17 pedig szülésznőt. Viszonylag kevés olyan megye volt, ahol a járások számát meghaladó seborvos állt alkalmazásban. A seborvosok magánpraxist is folytathattak, ami fizetésükben országosan jelentős eltérést eredményezett.328 Lehetőség szerint egyetem előtt vizsgát tett - marhagyógyításban és bábái tudományban jártas - seborvost, illetve bábát kellett felfogadni megyei szolgálatra. A már alkalmazásban állókat pótlólagosan kötelezték az előírt vizsga teljesítésére. 1786-ban a helytartótanács előírta (7995/1785. február 21., 14201/1785. május 23., 14253/1786. március 28.),329 hogy a chirurgusi, seborvosi foglalkozást gyakorlók a pesti egyetem orvosi karán diplomát szerezzenek vagy alkalmasságukról tegyenek bizonyságot. Ellenkező esetben az érintettek csak borbélyként működhettek tovább. A rendelkezés azonban nem valósult meg maradéktalanul, csak 1824 után kényszerültek a seborvosok az előírt vizsga teljesítésére. A helytartótanács 1788- ban (35604/1788. szeptember 9.), majd megújítva 1791-ben (19311/1791. október 11.) rendeletben mondta ki, hogy a baromorvoslást Pesten elsajátító vármegyei seborvosokat útiköltség jóváírás illeti meg. 1825-től a bábamesterségből bizonyítványt nem szerzett seborvosok fizetéssel ellátott hivatalt nem tölthettek be. Békés vármegyében 1795-ig nem volt szokásban tiszteletbeli seborvosok kinevezése, erre első ízben 1782-ben került sor, amikor a szarvasi Beyschlag Jánost tették meg honorarius chirurgusnak. Legközelebb 1820-ban Képessy Györgyöt, 1821-ben Bauer Józsefet tüntette ki a főispán ezzel a címmel. Súlyosabb esetek, vagy belső nyavalyák kezelésekor a seborvosnak mindenkor konzultálnia kellett a főorvossal. Legfontosabb feladatának a himlőoltást tartották. A gyulai sebész a megyei tömlöc körüli teendőket is ellátta. 1801-ben - a vármegye kiterjedéséhez képest - nem tartották elegendőnek a meglévő két seborvost, a főorvos előterjesztése alapján még legalább két chirurgus alkalmazása iránt feliratot nyújtottak be a helytartótanácshoz. Különösen Orosháza és Tótkomlós látta hiányát orvosnak, az itteni egészségügyi szakellátásra szorulóknak Szarvasra kellett utazniuk. A felterjesztésre, továbbá az ügyben írt 1808., 1812. évi újabb kérelemre 1801-ben, illetve 1813-ban elutasító válasz érkezett. 1816. április 23-án a fenyegető árvíz, és az annak nyomán fellépő fertőzésveszély miatt a rendek - a helytartótanács jóváhagyásában bízva - haladéktalanul két alkalmas seborvos félfogadását rendelték el. Szolgálati helyüket Orosházán és Körösladányban jelölték ki. A 325 BML IV. A 18. 9/1821; jkv. fog. 1971/1790, 753/1791, 10/1793, 564/1798, 1285/1830, 1403/1830, 867/1792; kgy. jkv. 447/1796, 878/1796, 757/1797, 944/1797, 799/1800, 271/1804, 433/1807, 973/1804, 1553/1814, 898/1815,890/1816,1608/1816,1671/1817,1055/1818,129/1821,717/1821,1701/1821, 870/1822,394/1825, 197/1826, 1196/1826, 1731/1826, 504/1827, 2361/1828, 2386/1828, 1293-1294/1829, 748/1831, 1313/1836, 2052/1838,2262/1838,921/1840; kgy. ir. 87/1763,753/1791; Deáky, 2002.117-118. p.; Deáky, 2004. 55., 59. p. 326 Jkv. fog. 763/1791; kgy. ir. 763/1791. 327 Jkv. fog. 1966/1790; kgy. ir. 1966/1790. 328 Hajdú, 1982. 35-36. p. 329 Jkv. fog. 389/1786; Simon, 2005. 248-263. p. 62
