Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
ként legalább egyszer ellenőrizte állapotukat. A kezelésébe adott pénzek felhasználásáról a vízi küldöttség felé tartozott elszámolással.281 A hivatal ellátásával megbízott Virágos Sándor 1834-ben új forma alapján tette le az esküt.282 ■ SZOLGABÍRÓ (IUDEX NOBILIUM) A török kiűzése utáni időktől követhető nyomon országszerte a járási beosztás kialakulása. A területi újjáalakulás zömében az 1750-es évekre ment végbe. A járási székhelyek ugyan még nem állandósultak, de a járási tisztikar összetétele Zalában - járásonként két- három alszolgabíróval és 4-12 esküdttel - már rögzült. Csongrád vármegye nemesi közgyűlése 1760-ban alakította ki a tiszáninneni vagy tiszamenti és tiszántúli járását. A járások élén álló főszolgabíró mellé az 1770-es években egy-egy alszolgabírót is választottak. Békés és Csongrád vármegyében egy szolgabíró (ordinarius judlium) működött, mellé az alispán alkalmanként kiküldött (surrogatus) szolgabírót nevezett ki. Harruckern Ferenc főispán indítványára Békésben 1744-ben alszolgabírót választottak, 1748-ban pedig két járásra tagolták a megyét. A csabai járásba tartozott Csaba, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyoma, Endrőd, Szarvas, Szentandrás, Öcsöd, Orosháza, Komlós, a békésibe Gyula, Gyulavári, Kétegyháza, Doboz, Békés, Vésztő, Szeghalom, Körösladány, Gyarmat és 1815-től Kígyós. 1790-ben - illetve már 1785-ben, de más székhellyel - további két alszolgabírói állást szerveztek Szarvas (Szarvas, Szentandrás, Öcsöd, Orosháza, Tótkomlós) és Körösladány (Körösladány, Vésztő, Szeghalom, Füzesgyarmat) központtal. Az ekkor életre hívott rendszer 1840-ig maradt érvényben. 1780-ra egyre szembetűnőbb lett a vármegyék aránytalan felosztásából adódó hátramaradás. Míg például Békés vármegye két járásának négy általános igazgatási feladatot ellátó tisztviselője csaknem 1800 km2 nagyságú területen mintegy 34 000 ember ügyeivel foglalkozott, addig Torna vármegyében 310 km2-en 7500 lakos jutott két járás öt funkcionáriusára.283 1785. július 12-én felülvizsgálták Békés megye járási beosztását, s az ésszerűsítés jegyében változtatást eszközöltek: a csabai járás főszolgabírája Csabán székelt, esküdtje Gyomán lakott, illetékességi körükbe tartozott Csaba, Berény, Tarcsa, Endrőd és Gyoma. A csabai járás alszolgabírájának székhelye Szarvason, esküdtjéé Orosházán volt, Szarvason és Orosházán kívül hozzájuk tartozott Öcsöd, Szentandrás és Komlós is. A békési járás főszolgabírája és esküdtje Gyulán élt, Magyar- és Németgyulát, Kétegyházát, Várit, Dobozt felügyelték. A békési járás másodszolgabírája Békésen, esküdtje Gyarmaton lakott, öt települést (Békés, Körösladány, Vésztő, Szeghalom, Füzesgyarmat) ellenőriztek.284 1821 decemberében megfogalmazódott az igény egy szolgabíró állandó Gyulán való lakása iránt. Az alispáni hivatal sokrétű feladatai, a városon gyakran keresztülutazó katonaságra, az itt megforduló nagyszámú idegen személyre, valamint a mezőváros belső rendtartására való felügyelés hárult volna az elképzelések szerint az új tisztviselőre.285 A rendek 1836-ban a közigazgatás és igazságszolgáltatás hatékonyabb, gyorsabb működése érdekében a meglévő négy szolgabírói állás mellé egy központi szolgabírói és központi esküdti poszt létesítését kérték a helytartótanácstól. 1837-ben ideiglenesen egy-egy Gyulán lakó tiszteletbeli szolgabíró és esküdt kinevezését is fontolóra vették. A két poszt rendszeresítését azonban a helytartótanács kezdetben ellenezte (10996/1837. május 4.), csak 18715/1839. május 24-i rendeletében járult hozzá 200, illetve 125 forint fizetéssel központi 281 Kgy. jkv. 1581/1832. 282 Kgy. jkv. 2145/1834. 283 Turbuly, 1986. 96. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 300., 303-304., 345-346. p.; Labádi, 1988. 11. p.; Hajdú, 1982. 11., 494-495. p.; kgy. jkv. 111/1748, 28/1778; kgy. ir. 114/1772, 28/1778. 284 jkv. fog. sz. n./1785. júl. 12.; kgy. ir. 551/1785, 703/1785. 285 Kgy. jkv. 1671/1821. 57
