Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)

kívüli útjaihoz a tömlöchajdúk egyikét vehesse maga mellé.255

1834-ben a vízi és úti biztossá kinevezett Virágos Sándor tiszteletbeli számvevő a nála lévő, még folyamatban lévő ügyeket befejezhette, azokban hivatalosan eljárhatott, de a két poszt nem volt összeegyeztethető, ezért Virágosnak az exactori munkával fel kellett hagynia.256

Az 1837. évi tisztújításon aladószedőnek megválasztott Omaszta Lajosért fivére, Omaszta Zsigmond fizetéses táblabíró vállalt anyagi felelősséget, 1837. április 19-én valamennyi ingó és ingatlan javát lekötötte kaució gyanánt a pénztár biztosítására.257

A számvevő az újonnan vásárolt eszközöket leltárba vette, az elavult holmikat onnan kivezette.258 A rendes vármegyei exactor kizárólag a megyét érintő számvevői munkával foglalkozott, a magánszemélyek zárolt javainak kezelésével - többek között Stockhammer Ferdinánd vagyonának megvizsgálásával - 1832-ben tiszteletbeli számvevőt bíztak meg.259 A számvevő összesítette a járási tisztviselők által beadott dicalis- és népességösszeírásokat, s felülvizsgálta a rabok élelmezésére, ruháztatására fordított költségeket a várnagy által beadott jelentések, elszámolások alapján.260 Tisztviselő változáskor (építő- és selyeminspector, raktári biztos) a számvevő a megye tulajdonát képező eszközöket leltár mellett átvette a régi alkalmazottól és ugyanúgy adta át az újnak.261 Ha a számvevő személye változott, kiküldött vármegyei bizottság bonyolította le az átadás-átvételt.262

1829-ben az egy éve megválasztott számvevő, Németh Antal a hivatalát érintő felsőbb rendeletek levéltárból való kiadását kérte.263

■ FIZETÉSES TÁBLABÍRÓ (SALARISATUS ASSESSOR)

A XVIII. század végére a vármegyei törvényszék teendői, különösen az úriszéktől felterjesztett fellebbezések sokasodásával, tetemesen megszaporodtak. A zavartalan igazságszolgáltatás érdekében 1798-ban - hat Maros-melléki megye példájára hivatkozva - a békési rendek is két fizetéses táblabíró alkalmazásáért folyamodtak. Korábban az egykori gyulai uradalom két-három, megyei táblabírónak is kinevezett tisztjének mindig hasznát vehették a törvényszékeken, ám a dominium felosztása után ezek az assessorok elköltöztek Békésből. A helytartótanács 200-200 forint évi fizetéssel engedélyt adott (22262/1799. szeptember 25.) két állandó táblabíró félfogadására, bérüket 1833-ban 300-300 forintra emelte (34560/1833. december 17.).264

A 36551/1817. december 23-i helytartótanácsi rendelet értelmében a rendek a fizetéses táblabírákat a közgyűléseken, törvényszékeken való állandó megjelenésre utasították, a többi táblabírót szükség esetén, napidíj ellenében kellett meghívni.265

255 Kgy. jkv. 1346/1821,135/1826, 160/1826.

256 Kgy. jkv. 1364/1834,1694/1834.

257 BML IV. A. 4. c. 72/1837.

258 BML IV. A. 4. c. 302/1817.

259 Kgy. jkv. 1570/1832.

260 Kgy. jkv. 1405/1826.

261 BML IV. A. 4. a. 85/1837, 89/1837; BML IV. A. 4. c. 222/1837.

262 Kgy. jkv. 2359/1828.

263 Kgy. jkv. 536/1829.

264 Kgy. jkv. 1195/1798,967/1799, 166/1834.

265 BML IV. A. 4. c. 118/1818; kgy. jkv. 118/1818.

54