Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Felhasznált források

Molnár Adrás: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán. Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései. In: Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. p. 29-40.

Molnár András: Zala megye reformkori tisztújításai, 1819-1847. In: Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. p. 18-30.

Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása, 1848-1871. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből, XIX. század. Szerk. Larkas József. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár, 1978. p. 133-161.

Molnár László: A pesti orvostudományi kar hazai és külföldi hallgatói, 1790-1850. In: Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez. Szerk. Horváth Ákos. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 1997. p. 91-126. (Lejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből; 15.)

Mudrák József: Magyarország főispánjai, 1867-1944. In: Lejedelmek, forradalmak, vasutak. Tanulmányok Erdély történetéből. Szerk. Takács Péter. Debrecen, Erdélytörténeti Alapítvány- KLTE Történeti Intézete, 2000. p. 361-409. (Erdélytörténeti könyvek; 3.)

Nádor Jenő: Tessedik Sámuel. Az ország papja Szarvason. Életrajz. Budapest, Luther-Társaság, 1940. 80 p. (Egyházunk nagyjai; 13.)

Nagy András, D.-Márai György: Az Erkel család krónikája. Gyula, Gyula Város Önkormányzata- Erkel Ferenc Társaság, 1992. 92 p.

Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai, 1688-1950. In: Baranyai történelmi közlemények, 2. Szerk. Nagy Imre Gábor. Pécs, Baranya Megyei Levéltár, 2007. p. 79-160.

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt., Pótlék-köt. Pest, Ráth Mór, 1857-1868.

Nánási László: Magyarország ügyészségének vázlatos története a kezdetektől 1953-ig. In: Bács-Kiskun megye múltjából, 20. Szerk. Szabó Attila. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005. p. 265-276.

Natter-Nád Miksa: Kováts Mihály főorvos munkássága. In: Orvostörténeti Közlemények, (1964) 32. p. 145-158.

Néh. Terényi Lajos Gyulaváros országgyűlési képviselőjének emlékezete. Gyula, Gyulaváros közönsége, 1900. 24 p.

Néhai báró Wenckheim Béla, ő felsége személye körül volt s 1879. évi julius 7-én elhunyt minister ur ő nagyméltóságának, valóságos belső titkos tanácsosnak, a Szt. István- és Lipót-rendek nagykeresztesének emléke. Halála évfordulójának alkalmából a kegyeletes megemlékezőknek ajánlva Őri G. György tanár által. Aradon, Réthy L. és Fia, 1880. 9 p.

Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum, 2007. 180 p. (Gyulai katalógusok ; 12.)

Németh István, H.: Az archontológia és a várostörténet. Karrierek és hatalmi csoportok a kora újkori városokban, XVI-XVII. század. In: Fons, 11. (2004) 2. p. 197-218.

Németh István, H.: Kassa város archontológiája. Bírák, belső és külső tanács, 1500-1700. Budapest, Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2006. 326 p. (Fons könyvek)

Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története. Szarvas, Szarvas Község, 1922. 328 p.

Névjegyzéke az 1764. évtől az 1914. évig a Magyar Kir. Szent István-Renddel kitüntetetteknek. Budapest, a Rend irodája, 1914. 153 p.

Novák Veronika, M.: A Pozsonyi Jogakadémia hallgatósága, 1777-1849. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Egyetemtörténeti Albizottsága-Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2007. 654 p. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat; 5.)

Ode ad illustrissimum dominum Franciscum Bedekovich de Komor equitem auratum ad excelsam cancellariam regiam Hungarico-aulicam consiliarium dum status, et conferentiarum consiliarii dignitate ornaretur mense Januario, anno MDCCCVII. Oblata ab Alexio Lammbach e scholis piis, in Academia Nobilium Caes. Reg. Theresiana linguae, ac litteraturae Hungaricae professore. Viennae, Typis Antonii Schmid Typographi, [1807.] [4] p.

Ode ad onomasticum diem excellentissimo domino Sigismundo Horváth de Szent-György incliti comitatus Békesiensis supremo comiti ab Alberto Thótt e scholis piis aulico olim praefecto oblata anno 1808. die Ima Maji. Veszprimii, Typis Clarae Szammer, 1808. [2] p.

Ode qua dies inductionis scholarum piarum per excellentissimum quondam dominum comitem Joannem Jacobum a Loevenburg in regio privilegiatum oppidum Rosenberg inclyto comitatui Liptoviensi ingremiatum post elapsum seculum recolitur die 30 Augusti anno MDCCCXXIX. Neosolii, Typis Susannae Stephani, 1829. 7 p.

538