Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

is meghagyta állandó surrogatus alispánnak arra az esetre, ha a rendes alispán valamely törvényes akadály miatt nem járhatna el hivatalában.2525

Ung megyei aljegyzősége és a szerémi pestisjárvány idején tanúsított helytállása, valamint Békés vármegyei szolgálata alapján az uralkodó udvarnoki rangra (aulae regiae familiariatus) emelte. A helytartótanács 1807. december 22-én publikálta a királyi elhatározást. A kinevezés előmozdításában nagy szerepe volt Horváth Zsigmond főispánnak.2526 Az 1808-ban összehívott országgyűlésen ismét Csupor László képviselte Békés vármegyét, ezért a rendek 1808. augusztus 8-án Vidovich Györggyel töltötték be a helyettes alispán- ságot. Ugyanez ismétlődött meg az 1811. augusztus 25-re összehívott diéta alatt is (1811. augusztus 6.).2527 Bedekovich Ferenc 1811. augusztus 21-én újból megerősítette a főjegyzőt a már többször helyettesített alispáni hivatalban, Csupor László halála miatt a következő tisztújításig Vidovichot bízta meg az alispáni teendőkkel (Bécs, 1811. december 10.). 1812. október 2-án a főispán — kinevezési jogával élve - rendes alispánná tette meg Vidovich Györgyöt.2528

1813. február 27-én I. Ferenc érdemeire nézve királyi tanácsossá nevezte ki Vidovichot.

1819-ben - Krassó vármegyei főispáni helytartói beiktatása alkalmával - báró Wenckheim József a Krassó megyei táblabírák sorába emelte.2529 1820-ban a Csongrád vármegyei törvényszék felkérésére a Szeged város és a Kárász család közötti határperben törvényszéki elnök lett. 1821-ben a katonaújoncok kiállítása körül tanúsított serénységét ismerte el gr. Almásy Ignác alkancellár.2530

Az 1825. július 26-i közgyűlés határozta értelmében a szeptember 11-re kiírt országgyűlésen szentgyörgyi Horváth János mellett Békés vármegyét képviselte. 1826 nyarán egy időre elhagyta Pozsonyt, Lánczy József főispán utasítására lebonyolította a vármegyei censuralis széket. Lánczy József 1830-ban is Vidovichot javasolta országgyűlési követnek, de ő visszautasította az ajánlást, és egyéb körülményeire hivatkozva elállt a jelöléstől.2531 Az 1828. június 25-én megtarott tisztújításon megerősítették alispáni állásában. Az 1832. október 24-i tisztépítőszéken is első helyen jelölték az alispáni posztra, ám Vidovich idősödő korára hivatkozva véglegesen megvált tisztségétől.2532 Miután 1832-ben leköszönt az első alispánságról, továbbra is Gyulán élt, itt halt meg 1841-ben.

Vidovich Imre (*1804. november 16., Szarvas - 11880. szeptember 24., Szeged)

Római katolikus vallás. Vidovich Mihály (11841) és Csupor Anna fia.

1821-1822-ben a nagyváradi jogakadémia jogi fakultásának első és második évfolyamos hallgatója volt.

Csongrád vármegyei aljegyzőként, esküdtként és szolgabíróként működött. A megye tábla- bírája is volt. Gr. Károlyi György főispán 1840. december 29-én Csongrád megye központi szolgabírájává nevezte ki. Csongrád megyei főszolgabíró (1842) lett. Gróf Károlyi György

1842. május 17-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.2533

2525 Kgy. jkv. 971/1805, 1123/1805, 195-196/1807, 359/1808.

2526 Kgy. jkv. 278/1808, 360/1808; BML IV. A. 4. c. 21/1807.

2527 Kgy. jkv. 977/1808, 624/1811.

2528 Kgy. jkv. 977/1811, 1151/1811, 76/1812, 1320/1812.

2529 Kgy. jkv. 668/1813. A 11902. sz. helytartótanácsi leiratot (1814. máj. 3.) 1814. jún. 15-én ismertették, ebből kiderült, a kinevezés a taxa elengedésével járt együtt. Az alispán az 1813. júl. 1-jei közgyűlésen mutatta be diplomáját. Kgy. ir. 655/1814; BML IV. A. 4. a. 146/1819; BML IV. A. 4. c. 58/1813.

2530 BML IV. A. 4. c. 37/1820, 104/1820, 119/1820, 261/1821.

2531 Kgy. jkv. 996/1825, 906/1826, 525/1827; jkv. fog. 1284/1830.

2532 Kgy. jkv. 1281/1828, 1529/1832.

2533 MOL X 5313. Szarvas, r. kát. kér. akv. 1804. nov. 16.; kgy. jkv. 858/1842; MOL P 1414. 23. csomó, 10. tét. 41/1840, 64/1840 (iktatókönyvi bejegyzés); Varga, 2006. 82. p. 1404. tét.; OSZK PAT, gyászj. (Szeged, 1880. szept. 24.).

507