Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Verner Alajos Bihar megyei alszolgabíró (1825). Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabí- rájává nevezte ki.2503 Vertics I. József (*1745 k. - 11829. augusztus 4., Hódmezővásárhely) A Vertics család nemesi rangra emelését talán Vertics József sógora, földeáki Návay Mihály (1742-1805) Csanád vármegyei alispán, királyi tanácsos is elősegíthette. II. Lipót 1790. december 13-án emelte nemesi rangra Vertics Józsefet és Návay Veronikától született gyermekeit, Józsefet és Eleonórát. Csongrád megyében 1791. július 5-én, a Békés vármegyei rendek 1791. július 12-én hirdették meg Vertics József nemesi bizonyságlevelét, amelybe már három gyermeke - József (11827), Eleonóra és János Nepomuk (*1790) - nevét foglalták bele.2504 Vertics József 1777. április 14-én kötött házasságot Návay György (1721-1772) Csanád vármegyei főjegyző és Pongrácz Katalin (11785) lányával, Veronikával (1754-1797). 1795-ben kérte József fia ajánlását a Békés, Csanád, Csongrád és Arad vármegyei ifjakat felkaroló szentannai alapítványba. 1805-től Csongrád vármegyében, Hódmezővásárhelyen volt a lakása. Návay Veronika halála után özvegy Veres Borbála hódmezővásárhelyi asszonnyal kötött házasságot.2505 Fivérével, Vertics Ferenccel (1742-1801) együtt a szenei mérnökképző intézet hallgatója volt és 1771-ben kapta meg a diplomáját. Elsőként az Orczy család terpesi birtokán működött. Csanád vármegyei mérnök (1775-1820), táblabíró (1792) volt. Békés, Csanád, Csongrád vármegyék (1775-1792), valamint Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék mérnöke (1786) lett. Megyei munkáival egyidejűleg a Károlyi-, Keglevich- és Harruckern- birtokok mérési munkáit végezte. A főispán 1792. április 23-án Békés vármegye táblabírá- jává nevezte ki, az esküt még ezen a napon letette. 1801. február 11-én lemondott a nemes árvák számadásaira felügyelő bizottsági tagságáról. 1805-ben meg kívánt válni a Békés vármegyében viselt földmérői állásától, és csak Csongrád és Csanád vármegyét akarta tovább szolgálni addigi 520 forintos fizetése mellett. 1806-ban a Körös felmérése körüli munkájáért 300 forint jutalomban részesült. 1811. február 19-én lemondott 36 éve viselt földmérői hivataláról (1811. május 9-én lett volna 36 éve, hogy hivatalba lépett Békés megyében), azzal, hogy teendőit 1811. május 1-jéig ellátja. Egészsége, látása megromlott, viszont a földmérői teendők napról napra megsokasodtak, ezek ellátására elégtelennek érzete magát. 1823-ban végleg visszavonult a munkától.2506 Első térképe 1775-ből, az utolsó 1805-ből ismert. 1778 körül részletesen felvette a Maros Csanád megyei szakaszát 22 darab 1:14 000 léptékű lapra. Ugyancsak 1778 körül térképezte a Tisza Csongrád megyei szakaszát 1:86 000 léptékben, 1788-ban elkészítette Békés, Csanád, Csongrád megye térképét. 1788-ban átnézeti térképet, 1789-ben 123 medermetszetet vett fel a Maros Csanád vármegyei szakaszáról. 1801-ben Békés megyében mérte fel a Fekete- és Fehér-Körös közötti terület vízrajzát. A Körösökön már Huszárt megelőzőleg szintezett. 1790-ben térképezte a Fekete-, Fehér- és a Sebes-Körös folyását, igyekezett megfékezni az itteni árvizeket, a posványos helyeket kiszárította. Biztosította a Békés megyei utak járhatóságát, töltéseket, hidakat épített. Több katonai és megyei épületet emelt és javított, a földbirtokokban több ízben osztásokat vitt véghez.2507 Vertics II. József (*1780 k. - 11827) Vertics József (11829) földmérő és Návay Veronika fia. Első felesége Allord Jozefin volt, 2503 Kgy. jkv. 995/1825. 2504 Gilicze, 2006.61-65. p.; jkv. fog. 1435/1790,655/1791; Barna-Sümeghy, 1998.221. p.; Jeles, 1993.147-148. p. 2505 Kgy. jkv. 923/1795; Hrenkó, 1986. 119-125. p. 2506 Kgy. jkv. sz. n./1792. ápr. 23., 106/1801, 355/1805, 342/1806, 217/1811; jkv. fog. 166-184/1775, 298- 347/1784, 1062/1790; kgy. ir. 313/1784, 217/1811, 979/1811; Gilicze-Vígh, 1986. 43. p.; Haan, 1883. 88. p.; Barna-Sümeghy, 1998. 221. p.; Jeles, 1993. 147-148. p. 2507 Fodor, 1957.127-128. p.; kgy. ir. 1435/1790. 504
