Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Mária Terézia királyi kamarásává tette, II. József alatt Teleki valóságos belső titkos tanácsos lett, 1784-től erdélyi udvari kancellárként tevékenykedett.2295 Bihar vármegye élén állt 1785. július 16-tól 1787-ig, majd másodszor 1791. július 5-től 1822-ben bekövetkezett haláláig.2296

1792-től két újabb méltóságot viselhetett: a magyar alkancellárságot és Máramaros vármegye főispánságát. II. Lipót az erdélyi főkancellári ranggal tisztelte meg, 1808-ban a Szent István-rend nagykeresztjében részesült.2297

Fiatalon külföldi útjain szerzett tapasztalatai indították arra, hogy könyveket gyűjtsön, kollekciója a marosvásárhelyi Teleki Téka alapját vetette meg. Művelődési célokra több mint 800 000 forintot áldozott. Három vaskos kötetben összeállította könyvtára lajstromát, és elsőként Teleki rendezte sajtó alá Janus Pannonius műveit. Tudományos téren nyújtott teljesítménye alapján a göttingeni, varsói, jénai tudományos akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.2298

Temesvári János

Békés vármegyei katona (1741-1742) volt.2299 Temesváry István (*1804 - 11851)

Csongrád megyei aljegyző (1830), főszolgabíró (1842), másod- (1843), majd első alispán (1845), országgyűlési követ (1847),végül a megye királyi biztosa volt.

Gróf Károlyi György 1842. május 17-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.2300

Terényi Lajos (*1825. június 14., Disznóshorvát - 11863. április 6., Gyula2301)

Stummer Ferenc (1799-1848) - Hont vármegyei főszolgabíró, 1840-től gr. Pálffy Ferenc bajmóci uradalmának jószágigazgatója - és Szmrecsányi Arzénia (1802-1881) másodszülött fia volt. Bátyja, Arnold (1823-1886) - aki az Ipolyi nevet vette fel - papi pályára lépett, nagyváradi püspök lett, emellett komoly tudományos tevékenységet is kifejtett. Öcs- csei közül György (*1831) ügyvédi képesítést szerzett, Gyula (1833-1866) a katonai szolgálatot választotta. A Stummer fivéreknek két lánytestvérük volt: Auguszta (1829-1918) - 1888-1890-ig a Budjács Andrásné-féle gyulai magánleányiskolában tanított - és Mária (1840-1905).2302 Mivel a Stummer család férfi ága Békés megyében Stummer János (ti842) fiával kihalt, ezért Stummer Imre (1798-1848) az ipolykeszi ágból származó unokafivére fiát, Stummer Lajost fogadta örökbe. Stummer Lajos Békés vármegyébe települt át, elhagyta eredeti családnevét, és a békési-ág előnevét, a Terényit vette fel vezetéknévnek.2303

2295 Nagy, 11. köt., 1865. 98. p.; Wurzbach, 43. Teil, 1881. 262. p.

2296 Uo.; Pásti, 1979. 165. p. Másodízben már 1790. márc. 15-én kinevezte az uralkodó Bihar vármegye főispánjává, de a megye akadályt gördített méltósága elfoglalása elé. Ezért ebben az évben korompai gróf Brunszvik József lett az adminisztrátor.

2297 Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 39. p.; Nagy, 11. köt., 1865. 98. p.

2298 Szinnyei, 13. köt., 1909. 1425-1426. col.; Kelecsényi, 1988. 183-199. p.

2299 Kgy. jkv. 51/1741, 119/1741, 45/1742.

2300 Kgy. jkv. 858/1842; Barna-Sümeghy, 1998. 199-200. p.; Nagy, 11. köt., 1865. 102. p.

2301 BML IV. 426. Gyula, r. kát. hal. akv. 100/1863; Zsilinszky, 1887. 8. p. Vö. Litterae Baptismales-Krstny list (Horvie-Demberovce, 1939. dec. 16.), ahol 1825. jún. 16. szerepel, ám nincs feltüntetve, hogy ez a születés vagy a keresztelés napja-e. Eszerint teljes neve: Terényi Lajos Ferenc László. BML XIII. 9.

2302 Stummer Lajos öccse, Gyula Békés megyéből választott feleséget: Beliczey József lányát, Izabellát - Lajos hitvesének, Máriának a húgát - vette el. Húga, Stummer Mária 1863-ban Keller Imre gyulai ügyvéddel kötött házasságot, így ő is Békésben talált otthonra. Magyar nemzetségi zsebkönyv, 1905. 292-293. p.; Szentkereszty, s. a. 114. p.; BML XIII. 10. a. 12. dob. Gyászjelentések gyűjteménye, A-Zs.

2303 Karácsonyi, 3. köt., 1896. 253-254. p. A Stummer név Terényire való megváltoztatása még 1852-ben is vitára adott okot. A nagyváradi kerületi főispán aziránt tudakozódott (Nagyvárad, 1852. okt. 5.) Bonyhády Gyula megyefőnöknél, hogy Terényi mióta, mi célból, milyen felsőbb engedély alapján használja vezetéknevét. Különösen furcsának találta, hogy a Terényi név nem fordult elő az 1849. nov. 27-i rendelet értelmében érvénytelennek nyilvánított magyar névváltoztatások jegyzékében, de az állítólag kiadott felsőbb engedélyt sem találták. BML IV. B. 152. b. 5471/1852.

479