Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Az 1846. július 27-re kiírt tisztválasztáson Szombathelyi nyerte el az első alispáni méltóságot. A másik két jelölt közül Németh Antalra 418-an, Lehoczky Lajosra mindössze négyen szavaztak. Két évvel később, 1848. június 28-án a főispánhoz intézett levelében mondott le állásáról. Elhatározását az augusztus 7-i közgyűlésen is ismertette. A bizottmányi tagok azonban ragaszkodtak Szombathelyihez, kimondták, inkább betöltetlenül hagyják az alispáni posztot, de alkalmatlan egyént nem állítanak helyére. így a közakaratnak megfelelően a továbbiakban is megmaradt addigi posztján.2223 1848. december 18-án ismételten benyújtotta lemondását. Az Állandó Bizottmány ugyanezen a napon bizalmat szavazott neki, csak betegsége idejére mentették fel a hivatalos elfoglaltságok alól. A Védbizottmányt továbbra is Szombathelyi vezette, csak a közigazgatás irányítását ruházta át Tomcsányi József másodalispánra. Miután Tomcsányi Szarvason járt el, 1849. január 8-án Karassiay Istvánt mint helyettes alispánt bízták meg a megye igazgatásával, akitől Szombathelyi március 22-én vette vissza az irányítást. 1849. április 29-én ünnepélyes keretek között Szombathelyi Antal hirdette ki Gyulán a függetlenségi nyilatkozatot. Június 4-én mint első alispán az egész tisztikar nevében lemondott. Saját lemondását véglegesnek tekintette, és azonnali felmentését kérte. Ezt követően Békés vármegyébe kirendelt kormánybiztosként fontos megbízatásnak tett eleget. Állandó hadi- tudósítója útján rendszeresen ismertette a harcok alakulását.2224 A szabadságharc bukása után felségsértés bűne miatt letartóztatták, a Magyar Hírlap 1850. július 12-én közzétett híre szerint vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték - a vagyon zárgondnokává Kalmár Mihályt nevezték ki -, de végül a pesti császári királyi főtörvényszék határozata értelmében (Pest, 1850. szeptember 11.) kegyelemben részesült. A Szombarhelyi- vagyont Geringer Károly 1850. augusztus 29-i rendelete oldotta fel a zár alól. A kiszabott öt éves büntetést azonban nem kerülhette el, ezt az időt Bécsújhelyen, várfogságban töltötte. Szabadulását követően visszavonultan élt Békésen, gazdálkodással foglalkozott. Röviddel halála előtt - 1862 áprilisában — Pestre költözött, de 1862. november 7-én fiánál, Békésen hunyt el.2225 Szombathelyi Antal 1834-ben mint táblabíró gróf Blanckenstein Henrik árváinak gyámjaként és gróf Blanckenstein Keresztély törvényes meghatalmazottjaként járt el. 1837-ben a Magyargyula város úriszéke előtt folyó perben lemondott a neki járó 213 forint 36 krajcár ügyvédi honoráriumról. Úgy nyilatkozott, nem a haszonlesés a célja, hanem a szegény nép sorsának előmozdítása. Számára az volt a legnagyobb jutalom, hogy nyolc község bizalmát élvezhette.2226 1836. október 29-én a rögtönítélő bíróság békési járási bírájává, báró Wenckheim Béla távollétében elnökévé nevezték ki. 1837. május 20-án a magyar nyelv terjesztésére felállított vármegyei bizottság, 1841. december 10-én a selyemtenyésztési küldöttség tagjai sorába választották be.2227 Szombathelyi János Heves megyei szolgabíró (1846). A főispán 1846. július 28-án Békés vármegyei táblabírónak nevezte ki.2228 2223 Kgy. jkv. 1689-1690/1846; BML IV. B. 102. b. 400/1848; Oláh, 1. köt., 1889. 142-146. p. 2224 Oláh, 2. köt., 1892. 56-57., 297-298., 330-334. p.; BML IV. B. 102. a. 1336/1848, 167/1849, 580-581/1849; BML IV. B. 102. b. 1336/1848. 2225 Szombathelyi a Békés vármegye királyi biztosához intézett beadványában (Gyula, 1849. okt. 15.) hiába próbálta tisztázni magát „az elenyészett magyar kormánytól” elfogadott megbízatásai alól. Mentségéül hozta fel az alispáni méltóságáról való háromszori lemondását, Kossuth Lajos általi megrovását, amikor a Békés megyei önkéntesek hazaküldését szorgalmazta. Szombathelyi fontosnak tartotta rámutatni arra is, hogy 1849 januárjában a szabadcsapatok elrendeléséről meghozott határozatban ő maga nem vett részt. BML IV. B. 151. 512/1849 (ir.), 512/1849, 689/1849, 661/1849 (jkv.), 107/1850, 576/1850, 846/1850, 87772/1850 (mutatókönyv); Bálint, 1974. 48. p.; BML IV. B. 152. b. 595/1850; BML IV. B. 152. a. 146/1853; BML IV. B. 152. b. 880/1850; BML IV. B. 251. b. 2166/1862; MOL X 5274. Békés, r. kát. hal. akv. 60/1862; Olvasókönyv, 1998. 244. p.; MOL D 289. 28/1849, sz. n./1849. nov. 3.; Balloné, 1965. 19. p. 2226 Kgy. jkv. 1135/1837,2950/1841. 2227 Kgy. jkv. 830/1834,1980/1836, 1135/1837; BML V. A. 121. b. 1083/1837. 2228 Kgy. jkv. 1720/1846. 470