Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Bihar megyei alispán lett, János Békésben telepedett le. Ifj. Stachó János (1790 k.—1851) mint gyulai uradalmi ügyész 1828. április 16-án igazolta nemességét Békés vármegye rendei előtt, Bihar megye 1820. november 6-i bizonyságlevele alapján.2045 Stachó János 1823. április 28-án nősült meg, Vidovich György Békés megyei alispán lánya, Jozefa (1804-1824) lett a felesége. Hitvese röviddel Ádám (1824-1824) fiuk születése után meghalt, ezért az özvegy 1826. január 12-én újból megnősült. Második feleségétől, Placsintár Katalintól (1798-1867) is egy fia született, Gyula (*1827), aki temesvári tanulmányai után a Békés vármegyei törvényszéken joggyakornokoskodott.2046 1807-1808-ban a nagyváradi jogakadémia jogi karának első és második évfolyamos hallgatója volt.2047 Bedekovich Ferenc főispán 1819. szeptember 24-én Békés vármegye tábla- bírájává nevezte ki Stachó Jánost, aki az okóber 5-i közgyűlésen tette le az esküt. Bihar vármegyével sem szakadt meg a kapcsolata, Stachó volt az itteni Pongrácz árvák gondnoka.2048 1820. július 27-én az árvabizottság rendes tagjává válsztották meg.2049 Több vármegye táblabírája (1822), a gyulai uradalom ügyésze (1823, 1825, 1828), jószágigazgatója (1837, 1839) lett. 1825-ben a megüresedett fizetéses táblabírói posztot kívánta elnyerni.2050 1826. december 28-án a selyemtenyésztésre felügyelő küldöttség tagja lett. 1828. január 10-től a vármegyei kórházi pénztári alapot kezelte. Tisztségéről 1837. április 19-én mondott le, amit a rendek május 20-án hagytak jóvá. 1828. november 14-től a gróf Stockhammer Ferdinánd- féle letét gondnoki és adminisztrátori tisztét vette át báró Wenckheim Józseftől.2051 1832. október 26-án a megyei tömlöctartók és hajdúk elleni panaszok kivizsgálására felállított bizottság tagjává választották. Ezenkívül annak a deputatiónak a munkájában is részt vett, amely azt a feladatot kapta, hogy a tisztújítás révén lelépő tisztviselőktől a hivatalos iratokat bekérje. 1846. július 27-én tiszteletbeli táblabíró lett.2052 Geringer Károly 1849. augusztus 27-én Békés vármegye elnökévé és császári királyi kormánybiztosává nevezte ki. Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos már 1849. szeptember 7-én ismertette Stachóval Szűcs Sámuel lemondásának tényét, egyúttal utasította az újonnan kinevezett királyi biztost az iratok átvételére és a tisztikar megalakítására. Szűcs Sámuel szeptember 10-én hagyott fel a királyi biztosi hivatal, szeptember 11 -én pedig a jegyzőkönyv vezetésével. Stachó a 138/1849. számtól folytatólagosan vezette előde protocollumát.2053 1850-ig működött királyi biztosként, az őt követő Zsitvay Józsefet 1850. július 29-én bízták meg Békés vármegye kormányzatával.2054 Stachó Jánost érdemei elismeréseként a Ferenc József-rend arany lovagkeresztjével tüntették ki. Megyefőnöki hivatalától megválva a Csanád vármegyei kisapácai pusztán haszonbérbe bírt birtokának az ügyei kötötték le. Alig egy évvel később, 1851 tavaszán meghalt.2055 2045 Nagy, 10. köt., 1863. 354-356. p.; kgy. jkv. 765/1828. 2046 RKP, Gyula, kér. akv. 1804. júl. 16., 1824. ápr. 16., 1827. febr. 9.; uo., egyb. akv. 1823. ápr. 28., 1826. jan. 12.; uo., hal. akv. 1824. ápr. 15., 1824. máj. 20., 212/1867; RKP, Gyula 33/1826, [Conscriptio animarum, 1843.], 820/1843; kgy. jkv. 1725/1846. 2047 Varga, 2006. 65. p. 778. tét. 2048 Kgy. jkv. 1362/1819, 1911/1819,174/1820. 2049 Kgy. jkv. 1020/1820. 2050 Kgy. jkv. 225/1825; BML IV. A. 4. c. 6/1822, 103/1823, 171/1828; BML IV. A. 4. a. 74/1839; CM sz. n. ir. Stachó János bizonyságlevele Csausz Lajos részére (Magyargyula, 1837. okt. 9.). 2051 Kgy. jkv. 1774/1826,92/1827,2149/1828,775-780/1837, 1132/1837; Scherer, 1. köt., 1938. 444-445. p. 2052 Kgy. jkv. 1559/1832, 1720/1846; BML IV. A. 4. a. 178/1833; Oláh, 1. köt., 1889. 140. p. 2053 Stachó János 1849. aug. 22-én már mint királyi biztos jelent meg Szegeden Gyulai Gaál utasítására. A 32 forint 22 ezüstkrajcár útiköltséget 1849. dec. 31-én számoltatta el. A távozó Szűcs Sámuel 135-136/1849. sz. alatt tudatta Magyar- és Németgyula várossal és a katonai parancsnokságokkal Stachó királyi biztosi kinevezését. BML IV. B. 151. 133/1849, 135-136/1849, 1437/1849; MOL D 289. 84 praes./1850; BML IV. B. 151. 148/1849; uo., 148/1849 (ir.); Sashegyi, 1965. 273. p. 2054 Géczi, 1986. 79. p.; BML IV. B. 151. 3464/1850. 2055 BML IV. B. 152. b. 3323/1850, 1323/1851, 6243/1851. 449
