Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Rudnyánszky Sándor 11 éves korában a pesti gimnázium tanulója volt, ahol az 1800/1801. tanévben az első grammatikai osztályt dicséretesen teljesítette, 23 eminens közül a 15. volt a rangsorban. Özvegy édesanyja 1801-ben arra kérte Békés megye közönségét, hogy tanulmányi előmenetele alapján ajánlják be fiát Arad vármegyéhez a Bibics-alapítványba való felvételre. Sőt a helytartótanácshoz is felírtak egy esetleges másik alapítványi hely kilátásba helyezése végett.1941 1811. július 16-án Bedekovich Ferenc főispán Békés vármegye tiszteletbeli jegyzőjévé nevezte ki Rudnyánszky Sándort. Az augusztus 6-i közgyűlésen letette a hivatali esküt, és ülését is elfoglalta. Egy év múlva, 1812. október 2-án fizetésen lévő másodjegyzővé léptette elő Bedekovich. 1814. november 15-én táblabírává nevezte ki a főispán, december 27-én esküdött fel posztjára. A táblabírói méltóságot Vas és Csongrád vármegyében is viselte. 1819. szeptember 24-től Rudnyánszky vitte a főjegyzői tollat, mivel hivatali előde, Rosty Albert Bedekovich elhatározása folytán az újonnan létesített másodalispáni méltóságot nyerte el.1942 Az 1825/1827. évi országgyűlésre az egyik követnek Vidovich György első alispánt választották meg. Lánczy József 1825. július 30-án úgy rendelkezett, ha a diéta tartama alatt a másodalispáni hivatala folytatásában akadályozva lenne, akkor teendőit mint helyettes alispán Rudnyánszky lássa el. Mindez 1826. szeptember 20-tól rótt tevőleges feladatot a főjegyzőre, hiszen - miután Rosty már kétszer egymás után lemondott másodalispánságáról - Lánczy csak Rudnyánszkyt ismerte el. A tisztikarnak is meghagyta, hogy mindenben a helyettes alispán utasításait kövessék, kizárólag az ő rendelkezései szerint járjanak el.1943 Mivel az országgyűlés berekesztésével Vidovich hazaérkezett Gyulára, 1827. október 7-én Rudnyánszky lemondott főjegyzői posztjáról. A főispán 1827. október 8-án fogadta el a bejelentést. Lánczy az 1828. június 25-i tisztújítás alkalmával Vidovich után második helyen Rudnyánszkyt jelölte az első alispánságra, ám közfelkiáltással a korábbi alispánt erősítették meg.1944 Szentetornyai birtokának északnyugati részén majorságot létesített, valamint uradalmi lakot épített, amely köré Bánfalva község is szerveződött. 1851-ig ez volt Rudnyánszky állandó tartózkodási helye, ekkor a 853 hold területű birtokot 12 évre haszonbérbe adta Epstein Simonnak, ő maga pedig elköltözött a vármegyéből. 1853 nyarán Budán halt meg.1945 Rutkai Samu Csabai lakos. 1795. május 1-jén Békés vármegyei pusztai katonává nevezték ki, a hivatali esküt is letette, fizetését ettől a naptól folyósították.1946 Salacz Antal (*1773 k. - 11846. augusztus 20., Békés) Római katolikus vallású. Salacz Pál fia. 1800. november 19-én Gyulán kötött házasságot Licsek Károly lányával, Erzsébettel (1774-1805). 1807. május 19-én Mauchs Gotfrid és Vidovich Anna lányát, Annát (*1790 k.) vette feleségül. Gyermekei: Mária Ludovika (11803), 1941 Kgy. ír. 975/1801. 1942 Kgy. jkv. 623/1811, 1320/1812, 1347/1814, 1362/1819; kgy. ir. 1347/1814; Tiszta magyar ízléssel, s. a. 1-16. p.; Habermann, 1992. 241. p. 1943 Kgy. jkv. 1185/1825, 1340/1826. 1944 Rudnyánszky lemondó leveléből kitűnt, hogy már 1827. márc. 15-én hasonló bejelentést tett a főispánnak, de a hivatalából való kilépése elhúzódott őszig. Kgy. jkv. 1695/1827, 1281/1828; kgy. ir. 1695/1827. A főjegyzői lemondás anyagi vonzata egészen az 1840-es évekig (!) elhúzódott. A számvevőszék észrevételére a megye fő- és alpénztárnoka 1842. dec. 14-én jelentette, hogy Rudnyánszky a főjegyzői fizetéséből felesleg felvett 31 forint 56 */M krajcárt 1842. nov. 29-én a házi pénztárba befizette. Kgy. jkv. 2010/1842. 1945 Karácsonyi, 3. köt., 1896. 195. p. 1849-ben politikai jellemére vonatkozó bizonyítványt kért, de ennek kiállítását Békés vármegye királyi biztosa megtagadta Rudnyánszkytól. BML IV. B. 151. 636/1849. 1946 Kgy. jkv. 453/1795. 435
