Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
mával a főispán Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. Az esküt még ezen a napon letette. Gróf Károlyi György 1842. május 17-én ismét Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.1898 Roskó János A szarvasi szolgabíró meletti tiszti hajdú (1837-1838) volt. Állásáról 1838 októberében mondott le.1899 Rostás András 1805 körül egy évet szolgált mint Békés vármegyei tömlöchajdú, majd a gyulai uradalom alkalmazásába állt. 1807. október 28-án szolgálat nélkül volt. Legkésőbb 1808. június 25-én ismét a vármegyét szolgálta mint tömlöchajdú.1900 Rosty Albert (*1779, Sopron - 11847. november 4., Pest1901) Vas vármegyei birtokos család sarja. Felmenői a Rosd vagy Rusd nemzetségből eredeztették magukat, származásukat a XV. század közepéig vezették vissza. Újított címeres nemeslevelet 1632. október 31-én, adománylevelet 1694. június 21-én kaptak. Rosty Pál (*1742) Vas vármegye táblabírája, a nemesi testőrség főhadnagya (1763-1769) volt, majd a 6. vértes lovas ezredhez került. A Martinovics-összeesküvéssel is kapcsolatba hozták, emiatt a pesti szervita zárdában töltendő egy évi fogságra ítélték. Feleségétől, Nedeczky Annától három gyermeke született: Károly (t 1835) - császári királyi kamarás, 1809-ben a Blanckenstein magyar sereg főhadnagya, őrnagy -, Albert (1779-1847) és Henriette.1902 1799-ben a bécsi egyetem jogi fakultásának a hallgatója volt.1903 Rosty Albert 1824. május 23-án Pesten kötött házasságot paulai Eckstein Ferenc (1769- 1833) sebész-orvos és Webner Erzsébet (14837) lányával, Annával (1801-1843). Egy fiuk és három lányuk született: Pál (1830-1874), Ágnes (1825-1913), Ilona (1826-1870) és Anna (*1828).1904 A család a XVIII. század végén jutott a szentandrási uradalom 392 3/4^3024 részének birtokába. Rosty Albert Békés vármegyébe költözött és magára vállalta a jószág igazgatását. 1816-ban Szentandráson 32 jobbággyal és több zsellérrel bírt, 1825-ben pedig bizonyságlevelet kapott arról, hogy a csabacsüdi puszta és a Szentandráson lévő részek tulajdonosa, Komlósnak és Szentetornyának arendalis birtokosa. 1840-ben nem zálogos, hanem ősi jószágrészei évente 12 000 ezüstforintot jövedelmeztek.1905 1800. szeptember 25-én fizetés nélkül szolgáló Békés vármegyei aljegyzővé nevezte ki a főispán, az esküt 1801. december 7-én tette le. Az 1802. március 11-i közgyűlésen - az országgyűlés idejére - az aljegyzői posztra helyettesítették. 1802. március 17-én véglegesen fizetéssel bíró aljegyzővé lépett elő. 1803. november 21-én az adózók összeírásával bízták meg. 1804. december 28-án Rosty személye mellett döntöttek arra az esetre, ha Vidovich főjegyző akadályoztatása folytán nem tudna eljárni az Aradra kirendelt, a marhahús-ár és a 1898 Kgy. jkv. 1664/1817, 858/1842; Márki, 1895. 704. p.; OSZK PAT, gyászj. [Arad, 1859. márc. 4.]. 1899 BML IV. A. 4. c. 108/1837; BML IV. A. 4. a. 107/1839. 1900 Kgy. ir. 402/1808, 815/1808. 1901 A Pallas nagy lexikona, 14. köt., 1897. 694. p.; Pesti Hírlap, (1847. nov. 7.) 980. p. 301. 1902 Hellebronth, s. a. 320. p.; Nagy, 9. köt., 1862. 771., 774. p.; Kempelen, 9. köt., 1915.154. p.; kgy. jkv. 13/1809. 1903 Szögi, 1994. 64. p. 1904 Kempelen, 3. köt., 1912. 403. p.; uő., 9. köt., 1915. 154. p.; Nagy, 4. köt., 1858. 8. p.; uő., Pótlék-köt., 1868. 219. p.; A M. Kir. Belügyminiszter, 1938. 307. p.; Mann, 1982. 66. p.; RKP, Gyula 20/1824; uo., Conscriptio animarum oppidi Gyula Hungarici per Ioannem Nép. Bitskoss a 1-a maji 1823 [...]. Eckstein Anna testvérét, Alojziát Novák Antal Békés megyei alispán vette feleségül. Rosty Pál a szabadságharc bukása után külföldre menekült, hosszabb időt töltött Amerikában. Élményeit 1861-ben két kötetben adta közre. Munkájával nagy feltűnést keltett, az akadémia levelező tagjává választotta. A Pallas nagy lexikona, 14. köt., 1897. 695. p. Rosty Ágnes báró Eötvös József felesége lett, Ilonát Trefort Ágoston - egyebek mellett Békés vármegye alispánja - vette el. Gudenus, 1. köt., 1990. 340. p.; MOL X 2003. Pest (Belváros) r. kát. kér. akv. 1801. jún. 2., 1825. szept. 21., 1826. dec. 9., 1828. márc. 6.; uo., egyb. akv. 53/1824; OSZK PAT, gyászj. [1843. júl. 5.]. 1905 Kgy. jkv. 78/1816, 336/1825, 2114/1839,10/1840, 547/1840; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 194. p. 430
