Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Riber János Harruckern János György főispánnal egyetértésben a rendek 1733. február 23-án vármegyei seborvosnak választották meg, fizetését 1733. május 12-től utalványozták.1883 Ribiczey Pál (*1704-1707 k. - 11779. március 13., Endrőd) Szepes vármegye bizonyságlevele (Betlenfalva, 1732. július 31.) alapján igazolta nemesi származását a békési rendek előtt 1732. október 10-én. Ribiczey György Szepes vármegyei táblabíró fia.1884 Ribiczey Pál egyetlen fia, Ferenc (*1741 k.) 1759 körűitől katona (1759 k.-1776) a hg. Esterházy magyar gyalogos seregben. A Békés vármegyei rendek 1769-ben a nemesi testőrségbe ajánlották felvételre.1885 Ribiczey Pál Békés vármegyei esküdt (1732-1747) volt. Mint esküdtet 1741. április 16-án Takács Imre helyére helyettes szolgabírónak tették meg. Commissarius (1748-1767) lett, 1750 májusától szolgálati helye Szarvasra került, utóbb szolgabíróként (1767-1771) működött.1886 Ribini István Mint Békés vármegyei katona 1732. május 16.-1732. október 31., majd 1732. november 1.-1733. január 31. között kapott fizetést.1887 Richter Mihály (*1806 k., Arad - 1T870. október 22., Békés) Békési római katolikus plébános (1839-1870), a nagyváradi székeskáptalan címzetes kano- nokja, szentszéki ülnök volt. A főispáni helytartó 1839. szeptember 18-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette.1888 Rigler Zsigmond (*1752. május 23., Rohonc - 11811. október 28., Gyula) Római katolikus vallású. Paulovitz Péter lányát, Erzsébetet (1751-1816) vette feleségül.1889 1774. augusztus 17-én iratkozott be a nagyszombati egyetem orvosi karára, ahol 1774. szeptember 6-án szerzett medicus doctori fokozatot. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék főorvosa volt (1786). 1790. április 26-án Békés vármegyei főorvossá (1790-1811) nevezte ki a főispáni helytartó. 1792-ben — eredménytelenül - kérte székhelye Csabáról Gyulára való áthelyezését. Saját orvosságával 1791-ben két hét alatt 1084 rühes lovat gyógyított meg, a csabai marhavészt is sikeresen felszámolta. Teljesítményeit a helytartótanács is méltányolta (15117/1791. augusztus 16.). A helytartótanács 1798. június 19-én a vízibetegség gyógyítására kifejlesztett orvosságát széles körben használhatónak ítélte, 1802. november 3-án pedig a tehénhimlőoltás terén szerzett érdemeit - négy hónap alatt 2000 gyermeket oltott be - ismerte el. 1802-1811 között évi átlagban 1730 himlőoltást végzett Békés vármegyében. Elkötelezettsége is szerepet játszott abban, hogy az országos főorvos javaslatára — 1804-ben az országban felállított hat oltóanyagraktár egyikét Gyulára helyezték. A helytartótanács 1814. május 3-án évi 150 forintot állapított meg Rigler özvegye, Paulovitz Erzsébet számára a házi pénztárból. 1883 Kgy. jkv. 21/1733, 62/1733. 1884 Kgy. jkv. 292/1732,312/1732,42/1733,44/1733,146/1754; MOL X 5287. Endrőd, r. kát. hal. akv. 1779. márc. 13. 1885 Jkv. fog. 1-9/1769; kgy ir. 6/1769. 1886 Kgy ir. 161/1774,66/1776, sz. n./1776; kgy jkv. 288/1732,70/1741,181/1741,199/1743,239/1743,128/1744, 142/1747, 30/1749, 56/1750, 66/1776. 1887 Kgy ir. 77/1734,128/1734. 1888 Kgy jkv. 1508/1839; BML IV. 426. Békés, r. kát. hal. akv. 94/1870; OSZK PAT, gyászj. (Békés, 1870. okt. 23.). 1889 A nagyszombati egyetemen 1774-ben fokozatot szerzett medicus doctor a névsor szerint Rigler Nicolaus, nem pedig Zsigmond. Vö. Bognár-Kiss-Varga, 2002. 349 p. 428
