Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)

ban egy tragikus esemény, Novák Antal alispán halála folytán még a három év leteltét sem várták be, hanem július 3-án megejtették a tisztújító közgyűlést, miután a nemesek lajstromát is áttekintették.136 1846. július 27-29-én már minden nehézséget mellőzve, kialakult rend szerint bonyolították le a rendi korszak utolsó Békés megyei restauratióját („Mici napján volt nagy tempó, / Szólott a nagy muzsikaszó, / Utcára kelt mind a kortes / Kétszáz inas, három nemes...”).137

1715-1848 között Békés vármegyében 21 tisztújítást tartottak.138 A Békés megyei restauratiók lefolyását a szokásjog határozta meg (a tisztújítást megelőző aktus részeként az alispán vagy a főjegyző a leköszönő tisztikar nevében búcsúbeszédet tartott, s a vármegye pecsétjét, a levéltár és a pénztár kulcsát a jelen lévő főispánnak adták át; a tisztújító közgyűlés zavartalan lebonyolítását az erre az alkalomra ideiglenesen kinevezett tiszti ügyész hathatós fellépésétől remélték). A tisztújító széken vármegyei poszthoz általában felkiáltással jutottak az álláshelyek várományosai, többnyire 3, esetleg 4-5 jelölt. Ha a közfelkiáltás nem hozott egyértelmű eredményt, a járásonként felállított szavazatszedő bizottságok bevonásával szavazásra került sor.139 Nem a rendek választották, hanem a főispán nevezte ki a jegyzői kar tagjait, a szaktisztviselőket, a táblabírákat és a tiszteletbeli tisztviselőket. Rendszerint a tisztújító közgyűlés utolsó napján rendelkeztek a leköszönő és az új tisztviselők közötti hivatalos iratok és szolgálati lakások átadásáról, átvételéről, a vármegyei pénztár és levéltár megvizsgálásáról, az új alkalmazottak fizetésének folyósításáról.

A Békés vármegyei tisztújítások lebonyolítását 1836-tól szabályozta részletesen statútum, amit a 13017-1257/1836. szeptember 22-i királyi leirat véleményezésével megbízott megyei küldöttség javaslata alapján dolgoztak ki. Már ezt megelőzőleg, 1832-ben meghatározták a tisztújítások alkalmával szavazattal rendelkezők körét (a megyében lakó birtokos és birtoktalan nemesek, a megyén kívül lakó, de itteni értékkel rendelkező publikált nemesek, mindezek özvegyei, 24 évesnél idősebb fiúgyermekei, illetve a 16 évet meghaladók közül a saját keresettel rendelkezők, a nem nemes személlyel házasságot kötött nemes asszonyok, az adó alatt nem álló praetensus nemesek, az állandóan a megyében lakó nemes haszonbérlők, római katolikus papok), a távollévők jogérvényesítésének módját. Az

1836. évi statútum külön fejezetben foglalkozott az egyes álláshelyekre való jelöléssel, valamint a választás lebonyolításával. A választásra jogosultak körét kiterjesztették a katolikus plébánosokon kívül további három felekezet (evangélikus, református, görögkeleti) lelki- pásztoraira és az egyetemi diplomával rendelkező ügyvédekre. Kimondták, tisztválasztásra a következőkben közfelkiáltás útján nem, hanem kizárólag szavazással kerülhet sor. A tisztújítási szabályzatot az 1840., 1843. évi tisztválasztások előkészítésekor felülvizsgálták, s az alapelveket megtartva apró módosításokat, kiegészítéseket tettek. A szavazás az előzetesen összeállított szavazói névjegyzék betűrendjét követve ment végbe. A voksolásra jogosultak lajstromát a források tanúsága szerint már 1832-ben elkészítették, ez a lista azonban nem maradt fenn, helyette az 1837-1846 közötti három összeírás adatsora használható (1837136 Kgy.jkv. 1072/1843, 1137/1843, 1158-1199/1843.

137 Kgy. jkv. 1684-1737/1846; „Echó Békés Megyének 1846-ik évi Iulíus 27-én Gyulánn tartandó Tisztválasztási Székére készülve". BMK RK 68/11; „A Békés megyei Tisztujitás Sz: Iakab Havában Pentele Pantalon és Cziriák napján az az XXVII-én". BMK RK 61.

138 A tisztújítások időpontja: 1715. júl. 23., 1718. okt. 4., 1722. jún. 8., 1723. szept. 7., 1725. okt. 9., 1728. jan. 14., 1732. máj. 12., 1736. máj. 15., 1744. okt. 22., 1748. okt. 14., 1755. okt. 21., 1767. okt. 5., 1773. nov. 16., 1781. jún. 25., 1790. ápr. 26., 1828. jún. 25., 1832. okt. 24-26., 1837. ápr. 17-19., 1840. nov. 23-25., 1843. júl. 3-4., 1846. júl. 27-29.

139 A Békés vármegyei tisztújító közgyűléseken - a fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint - 1832-1843 között került sor titkos szavazásra. 1832-ben a békési járási főszolgabírói és a békési járási raktári biztosi posztot töltötték be szavazással, 1837-ben 15 álláshelyet közfelkiáltással nyertek el a jelöltek, titkos szavazás nyolc alkalommal (első- és másodalispán, főjegyző, békési járási főszolgabíró, számvevő, alügyész, csabai járási esküdt, csabai járási csendbiztos) történt. 1840-ben 24 választott poszt közül négy esetében (első- és másodalispán, csabai járási főszolgabíró, alügyész) szavaztak a rendek, 1843-ban már csupán a másodalispáni méltóság jelöltjeire adtak le szavazatokat.

41