Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

1804. január 31-én mint törvényes gyakornok felvételt nyert a Békés vármegyei kancelláriába, a hivatali esküt még ezen a napon letette. A főispán 1805. szeptember 24-én - mint a jegyzői hivatalnál működött írnokot - kancellistává nevezte ki. 1807-ben tiszteletbeli esküdd kinevezésért folyamodott. Kiadó kancellista (1807) volt. 1807. október 30-án a békési rendek bizonyságlevelet állítottak ki hivatali szolgálatáról. Kancellista posztjáról 1809. március 17-én mondott le. 1809 júniusától tíz hónapon át a nemesi insurrectióhoz hadnaggyá kinevezett csabai járási raktári biztost helyettesítette, az alispán vezette be hivatalába, a szokott esküt 1809. június 13-án tette le. A helyettesített biztosi szolgálatról 1811. február 22-én kapott bizonyságlevelet. 1812. december 28-án csabai járási csendbiztossá nevezték ki, fizetését is ettől az időponttól folyósították. Első hivatalos jelentését a kerülésről, határbejárásról 1813. április 10-én nyújtotta be. 1813. május 28-án a főispán helybenhagyta a rendek korábbi döntését, amely szerint Demkó János helyére csendbiztossá tették. 1813. november 17-én meghagyták, hogy Orosházáról Komlósra helyezze át stációját. 1814. december 27-én ideiglenesen a Tomcsányi Alajos lemondásával megüresedett másik biztosi posztot is Omasztára bízták. Az 1828. június 25-i, majd az 1832. október 25-i tisztújítás alkalmával a csabai járás csendbiztosává választották. Betegségére hivatkozva 1833. november 26-án mondott le posztjáról, teendőit 1834. április 22-ig látta el.1677 1820-ban helytartótanácsi jóváhagyással három 1819-ben elfogott haramia kézre kerítéséért 150 forint jutalomban részesült.1678

Omaszta I. Zsigmond (**1801. április 10., Békéscsaba - 11867. április 11., Békéscsaba1679) Római katolikus vallású. Rozváci Omaszta Miklós 1599. április 1-jén nyert nemességet II. Rudolftól maga és hozzátartozói számára. A címereslevelet 1602-ben Trencsén vármegyében hirdették ki. A család katolikus és evangélikus ágra szakadt, az előbbi Omaszta Andrástól, az utóbbi a nemességnyerő Omaszta Miklóstól eredt. Egyes családtagok a XVIII. századtól kirajzottak Trencsénből, és Liptó, Nógrád vármegyében telepedtek meg. Omaszta Mihály fiaival, Ferenccel, Jánossal és Ádámmal hasonlóképpen elhagyta Trencsén megyei birtokát, Rozvácot, és a nyitrai Csejtére települt át. Kapcsolatuk a későbbiekben sem szakadt meg a szomszédos vármegyével, hiszen Mihály fiai két ízben is bizonyságlevelet (Trencsén, 1755. január 21. és 1796. július 4.) kaptak kétségtelen nemesei származásuk felől. Már Omaszta Ferenc tervbe vette, hogy Csejtét elhagyva az Alföldre, Csabára teszi át lakhelyét. Erre a lépésre végül csak fia, István (1772-1822) szánta el magát, akitől az Omaszta család Békés vármegyébe szakadt katolikus ága eredt. Omaszta István iskolai tanulmányai befejezése után érkezett Csabára, ahol tanítóskodott, majd jegyző lett (1797-1802), végül 1803-tól a csabai uradalom szolgálatában állt mint számtartó.1580 Feleségétől, Kelemen Klárától (1781 k.-1844) született gyermekei - Zsigmond (1801-1867), Terézia (*1802), Miklós (1804-1807), János (*1804), Lajos (*1807), István József (1809-1811), Jusztina (*1811), Terézia (1811 k.-1834) - Bállá Károly földmérő felesége -, Sándor (*1814), István (*1817) - már itt látták meg a napvilágot. Omaszta Zsigmond (1801-1867) Stummer János csabai főszolgabíró lányát, Máriát (1803-1832) vette feleségül, akitől két gyermeke - László (*1829) és Mária (*1832) - származott.1681 1821. március 3-án hat hétre szóló útlevelet ka1677 Kgy. jkv. 1079/1805, 377/1807, 1200/1807,135/1809, 590/1809, 237/1811, 459/1813, 590/1813, 1349/1813, 1365/1814,1007/1823,1281/1828,1548/1832,1867/1833, 664/1834; kgy. ír. 1200/1807,135/1809,459/1813.

1678 Kgy. jkv. 204/1820,421/1820, 1201/1820, 1501/1820.

1679 1867. ápr. 12-én a békéscsabai sírkerben temették el. RKP, Békéscsaba, kér. akv. 1801. ápr. 10.; uo., hal. akv. 69/1867.

1680 Kgy. jkv. 20/1832; Makk, 1969. 592-595. p. Az evangélikus Omaszták már korábban megtelepedtek Csabán. Több postamester került ki közülük, de kereskedő, jegyző, szolgabíró is vált leszármazottaikból. A Csejtén élő Omaszta Ferenc rokona, János Tóbiás (1742-1805) csabai postamester hívására fontolgatta az áttelepülést. Nagy, 8. köt., 1861. 228. p.; Kempelen, 1940. 1-2. p.; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 191-192. p; Az 1848-1849. évi, 2002. 626. p.

1681 Karácsonyi, 3. köt., 1896.191. p.; kgy. jkv. 1103/1820; RKP, Békéscsaba, kér. akv. 1802. okt. 13., 1804. ápr. 29., 1804. dec. 29., 1807. máj. 12., 1809. márc. 2., 1811. okt. 6., 1814. márc. 17., 1817. aug. 9., 15/1829, 600/1832;

404