Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Nagy IV. József Arad vármegyei hóhér (1823) volt. 1823 októberében a Békés vármegyénél és a gyulai gr. Wenckheim családnál üresedésben lévő hóhéri posztra ajánlkozott. Békés vármegyei felfogadott hóhér (1823-1824) lett 1823. november 1-jétől. A számára megállapított fizetésből két legényt is tartania kellett, béréből nem tudott megélni, ezért 1824. november 21-én lemondott posztjáról. Bihar és Arad vármegye hóhérja (1833) volt. 1833-ban rendes Békés megyei hóhérnak való felvételét kérte, de mivel nem volt állandó megyei bakóra szükség, folyamodását elutasították. Még mint nem elszegődött hóhér végezte ki Konyik Ilonát 1833. augusztus 10. előtt. 1833. november 1-jétől 100 pengőforint fizetést állapítottak meg a számára, ugyanis a Békés vármegyében fennálló rögtönítélő bíróság miatt szükség volt egy állandó és lekötelezett hóhérra. Békés vármegyei hóhér (1837, 1839) volt. Nagyot több törvényhatóság hóhérként alkalmazta, Temesváron lakott (1839).1542 Nagy József, T. Csabai járási persecutor (1829) volt. 1829-ben megállapítást nyert, hogy Schwarz József érvénytelen útlevéllel utazó zsidót megkínozta, értékeitől megfosztotta.1543 Nagy Károly (*1818. július 15. - 14904. április 17., Gyula) Református vallásit. Testvérei: Ferenc, Lajos, Julianna - Tóth Eduárd felesége -, Terézia - Barbócz Gábor felesége Benjámin.1544 Első felesége, Fazekas Julianna halála után 1880. július 1-jén Gyulán kötött házasságot Terényi Lajos (1825-1863) özvegyével, Beliczey Máriával (1833-1906). Gyermekei: Laura (*1847), Mária (*1849), Pál (*1850), Karolina (*1853) - Simkovits Mihály felesége -, Etelka (1855-1856), Lajos (*1856), Károly (1862-1894), Julianna (1864-1864), István (*1866) - Temes megyei közigazgatási gyakornok (1895), 1895-től Temes vármegyei tiszteletbeli aljegyző -, Aranka (*1869) - 1890-től Papp Dezső (*1858 k.) bajai születésű, szegedi ügyvéd felesége -, Irma - Gruden Iván felesége -, Emil - Garay Melánia férje.1545 1843-ban érkezett Gyulára. 1843. április 5-én mutatta be a békési rendek előtt ügyvédi oklevelét. Az 1843. évi tisztújítás alkalmával a kétegyházi és mezőberényi esküdti posztra jelölték. A főispán 1843. július 4-én tiszteletbeli alügyésznek nevezte ki. 1843. július 6-án a rendes vármegyei kórházi ügyészi posztot nyerte el. Az 1846. évi tisztújítás alkalmával szarvasi szolgabírónak jelölték, végül 1846. július 28-án központi esküdtnek választották meg. 1849 júniusában tiszti ügyész, 1861-ben törvényszéki bíró lett. 1870-től mint vármegyei főjegyző működött. 1872-től árvaszéki elnökként folytatta hivatali pályáját. 1886-ban a főispán az alispán távolléte vagy akadályoztatása esetére az alispáni teendők végzésével bízta meg. 1892 elején vonult nyugállományba. A Szabadelvű Párt Békés megyei elnöke (1885), egyházmegyei tanácsbíró volt.1546 1886-ban Jantyik Mátyás megfestette arcképét.1547 Nagy Krisztina, N. (*1803 k„ Szentes) Református vallású. Láda József szabadszállási kovács felesége volt. Gyermekeik: Imre (*1836), Terézia (*1836). 1542 Kgy. jkv. 1796/1823, 260/1833, 1347/1833, 1409-1414/1833, 602/1837, 1184/1839, 1646/1839; BML IV. A. 4. c. 244/1823, 291/1824, 108/1837. 1543 BMLIV. A.4. a. 191/1829. 1544 BML XIII. 10. a. 12. dob. Gyászjelentések gyűjteménye, A-Zs. 1545 Békés, 14. (1895. jan. 13.) 2. p. 2.; BML XIII. 10. a. 12. dob. Gyászjelentések gyűjteménye, A-Zs.; BML IV. 426. Gyula, ref. egyb. akv. 23/1890; uo., kér. akv. 119/1855, 199/1856; uo., Gyula, r. kát. egyb. akv. 50/1880; MOL X 3515. Gyula, ref. hal. akv. 58/1894. 1546 Kgy. jkv. 202/1843, 1182/1843, 1184/1843, 1192/1843, 1585/1843, 1699/1846, 1707/1846; Békés, 4. (1885. nov. 22.) 47. p. 1., 5. (1886. szept. 5.) 36. p. 3., 11. (1892. febr. 14.) 7. p. 5. 1547 Békés, 5. (1886. jan. 10.) 2. p. 3. 387