Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715-1848) ■ VÁRMEGYEI KÖZGYŰLÉS A vármegyei közgyűlés (generalis congregatio) és kisgyűlés (particularis congregatio) rendszertelenül, általában havonta, szükség esetén gyakrabban ülésezett. A főispán vagy alispán által összehívott tanácskozáson minden, a vármegyében birtokos nemes megjelenhetett, a XVII. századig bírság terhe mellett egyenesen megjelenésre kötelezett volt. A közgyűlés hatásköre az önálló törvényhatósági joggal rendelkező szabad királyi- és bányavárosokat leszámítva a vármegye egész területére és minden lakosára kiterjedt.93 A XVIII. század első felében a Békés vármegyei közgyűléseket zömmel Gyulán, Békésen, Szeghalmon tartották, de alkalmanként Csabán, Füzesgyarmaton, Váriban, Ladányban, egy-egy esetben pedig Tárcsán és Vésztőn is üléseztek. Az ülések általában délelőtt kilenc órakor, fél tízkor kezdődtek, 11 órára meghirdetett összejövetel csak elvétve fordult elő. A kisgyűlések napirendi pontjainak megtárgyalása többnyire csak fél napot vett igénybe. Az 1715-1740 közötti közgyűlések viszont néha három-négy napig is elhúzódhattak, ilyenkor az összejövetelnek otthont adó település látta el étellel, itallal a résztvevőket.94 Kivételes esetben az ülés tervezettnél korábbi berekesztése, feloszlatása is megtörténhetett.95 A gyűléseket a fő- vagy az alispán hívta össze. A nemesek csekély számára tekintettel Békésben 1730-tól a közgyűlésekre a községi bírákat és jegyzőket is meghívták (távolmaradásukat 1740-ben 6 forint bírsággal büntették), szavazati joggal azonban csak a nemesek rendelkeztek.96 1731-től a pecsételő székre (sedes sigillatoria) és a kisgyűlésre az uradalom képviselői is hivatalosak voltak.97 Az előző évi adószedői számadások megvizsgálása a szolgabírák és táblabírák részvételével, a községi elöljárók jelenlétében a gyakran több napon át tartó censuralis széken történt.98 A köz- és kisgyűlésre, sedriára, különféle bizottságokba kinevezett vagy meghívott tisztviselők, táblabírák az alispántól kértek engedélyt a távolmaradásra. Általában családi okokból, egészségi állapotukra, saját peres ügyeik folytatására, hivatali elfoglaltságaikra hivatkozva maradtak távol. Ecsedy Gábor 1828-ban a büntető törvényszéken nem jelent meg, „mivel papi hivatalomhoz nem egészen illendő - fejtegette a református prédikátor - az ilyen dolgokban részt vennem”99 A közgyűlések résztvevői bizonyos hivatali rangsor szerint foglaltak helyet az ülésteremben. Mivel a fizetéses táblabírákat a békési rendek a magistratualis tisztviselők közé sorolták, ezért 1802-ben „legillendőbbnek találták és végezték, hogy ezentúl mindjárt a notariatus után üljenek minden publicus gyűlésen”.100 A közgyűlésekből gondoskodtak a törvények, rendeletek végrehajtásáról, őrködtek a közrend fenntartása felett, szervezték az ingyenes közmunkát, szabályozták a vásárokat és mértékeket. A közgyűlés elé kerültek az oktatási, vallás- és közegészségügyi kérdések, a 93 Turbuly, 1986.95-109. p.; Ember, 1946.269., 526., 538-540. p.; Turbuly, 1986. 284-289. p.; Hudi, 2001.129. p.; Turbuly, 2000. 33. p.; Degré, 1971. 47. p. 94 BML IV. A. 4. c. 283/1827, 354/1827, 359/1827, 394/1827, 417/1827, 70/1830, 248/1830, 3/1831; Haan, 1876. 59. p. 95 A főispán 1847. okt. 4-én feloszlatta a közgyűlést, mivel a közgyűlési tagok közül többen részt kívántak venni néhai Szombathelyi József egykori szolgabíró aznapi békési temetésén. Kgy. jkv. 1997 14/1847. 96 Haan, 9. köt. 80. p. 97 Kgy. jkv. 64/1731. 98 BML IV. A. 4. c. 41/1821, 389/1827, 394/1827, 490/1827, 157/1828,118/1829. 99 BML IV. A. 4. c. 394/1827, 408/1827, 487/1827, 284/1828,155/1829,159/1830; BML IV. A. 4. a. 91/1829. 100 Kgy. jkv. 1071/1802. A fizetéses táblabírák azonban a helytartótanács álláspontja szerint (18191/1830. júl. 20.) nem minősültek magistratualis tisztviselőnek. Jkv. fog. 1403/1830; kgy. jkv. 1514/1831. 36
