Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
létesített. Tullahoma-ban gyapot- és szövőgyárat alapított, 120 holdon gyümölcstermesztéssel foglalkozott.1167 Kolop Mihály Öcsödi lakos (1838) volt. Andrásy Ignác csendbiztos javaslatára az alispán 1838. május 8-án csabai járási persecutornak nevezte ki, május 1-jei hatállyal és fizetésfolyósítással. A csendbiztos tunyasággal és részegeskedéssel vádolta meg, ezért Simay Kajetán főszolgabíró elbocsátotta, fizetését 1838. december 1-jéig utalványozták.1168 Kolozsi Antal A Békés vármegyei táblabírói esküt 1846. július 29-én tette le.1169 Komáromi György, kóji (tl7421170) Csipkés Mihály (*1628) komáromi városi tanácsos fia, György (11678) Debrecenbe költözött, 1657-től haláláig a város református lelkipásztora volt. Az ő fia, György (41731) Bihar vármegyei alispánságig vitte, a debreceni főbírói posztot is viselte. A történelembe mint a szatmári béke „követe” vonult be, házában fogalmazódott meg az 1711. évi békeokmány. Békés vármegye újkori újjászervezésében is tevékeny részt vállalt, fontos szerepe volt az 1715. július 23-ra meghirdetett alakuló-tisztújító közgyűlés lebonyolításában. Feleségétől, Kölesséry Sárától öt gyermeke - István, Mária, György, József, Sára - született. Közülük István a család Abaúj vármegyei ágát alapozta meg, leszármazottai Tornyosnémetiben jutottak birtokhoz. Abaúj mellett Bereg, Bihar, Borsod, Heves, Máramaros, Ugocsa, Zemplén, Nógrád megyében is otthonra talált a Komáromi család egy-egy ága. A bihari főág Komáromi György és kisrhédei Rhédey Julianna (t 1761) utódaiban élt tovább. Házasságukból kilenc gyermek származott: Klára, Krisztina, Julianna (1717-1798) - Bossányi Ferenc felesége -, Katalin, Ágnes, Anna (1729-1775) - 1750-től Péchy Imre (t 1795) alnádor felesége -, Zsuzsanna, József és Imre.1171 Komáromi György Békés vármegye első újkori alispánja volt, az 1715. július 23-i alakuló-tisztújító közgyűlésen került sor megválasztására. Méltóságában az 1718. október 4-i restauratio is megerősítette.1172 1717. október 5-én országgyűlési követüknek küldték őt a rendek. Alispáni posztjától 1722. április 17-én vált meg, ezt követően az 1722. június 8-i tisztújítás alkalmával Békés megyei táblabíró lett.1173 Ezt követően a nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek, iratok nem tettek említést Komáromi Györgyről. Minden bizonnyal Bihar vármegyében állapodott meg, és a családi birtok igazgatásának szentelte idejét. Tetemesen kibővítette az atyai örökséget, Kólyt, a vajdai, bihari szőlőt és szántót. Birtokába jutott Szovát, Tetétlen, Köteles és más javak mellett az 1722-ben nádori adományba kapott Bodóháza. A gazdálkodás központjává az ottományi udvarházat tette. A Komáromi György halála után két évtizeddel felvett osztálylevél (Ottomány, 1761. 1167 Kgy.jkv. 1911/1843.; Békés, 15. (1896. júl. 19.) 29. p. 1-2. 1168 BML IV. A. 4. c. 337/1838, 393/1838, 756-758/1838, 916/1838, 984/1838; BML IV. A. 4. a. 337-338/1838, 984/1838. 1169 Kgy.jkv. 1724/1846. 1170 A Komáromi család névhasználata a XVII. században még ingadozott. Az eredeti családnév tulajdonképpen a Csipkés volt, a Komáromi - mint előnév - csak a származási helyre utalt. Az elsőként Debrecenbe szakadt Komáromi Csipkés György (+1678) Comáromi C. György vagy Comáromi Csipkés György formában használta nevét. Unokájától, Györgytől (ti742) számítva a bihari ág tagjai a Csipkés névvel nem éltek többé, ahogy a Komáromy névalakot sem alkalmazták. Szendrey, 1987. 58-59. p. 1171 Ua., 57-61., 81. p.; Nagy, 6. köt., 1860. 318-319. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 478. p.; Magyar császári, 1. köt., 292. p. 1172 Kgy. jkv. sz. n./1715. júl. 23., sz. n./1718. okt. 4. 1173 Kgy. jkv. sz. n./1717. okt. 5., sz. n./1722. ápr. 17., 35/1722. jún. 8., 254/1731. 343
