Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye újjászervezése, a megyei közigazgatás fejlődése, jellemzői
kirekesztő kritérium volt, hasonlóan Békéshez, ahol az 1715-ben megválasztott református grémiumot leszámítva a XVIII. század folyamán a katolikus túlsúly dominált. 1790-ben viszont Domokos Lőrinc személyében református főjegyzője lett a megyének.74 A járási tisztviselők eredendően szóbeli ügyintézését a XVIII. század utolsó harmadára végleg kiszorította az írásbeliség. írásba foglalták a vármegyéhez felterjesztett jelentéseket, és a szolgabírák által tárgyalt pereket. Az 1723. évi 73. törvénycikk kötelezővé tette ugyan a törvényszéknek, börtönnek, levéltárnak otthont adó székház létesítését, a vármegyék többsége mégis vonakodva hajtotta végre a rendelkezést. Békés megye székháza is csak 1791-1793-ra épült fel,75 ezt megelőzően a börtön Békésen, a levéltár a Harruckern- uradalomban, a gyulai vár egyik elkülönített szobájában működött. Sok esetben az 1729. évi 25. törvénycikk - eszerint a megyei bírák és tisztviselők a bevégzett bírósági ügyek aktáit év végén, elenchusokkal együtt levéltárba adták - szintén hátramaradást szenvedett.76 Az 1724-ben felállított helytartótanács rendeletek sorával szabályozta a vármegyei közigazgatást. 1726. január 28-én kimondta, a vármegyében egy alispán 200, egy jegyző 100, egy szolgabíró 50, és két esküdt 30-30 forint fizetéssel működhet. Előírta a tisztviselők nemesi származását is.77 1725-1748 között több alkalommal tilalmazta a helytartótanács, hogy ugyanaz a személy két vagy több vármegyében viseljen hivatalt, s függetlenséget várt el a tisztviselőktől - az 1723. évi 56. törvénycikk alapján - a földesúrral szemben.78 Az 1752. október 26-án kiadott helytartótanácsi rendelet a vármegyékben alkalmazható tisztviselőkről, a szolgaszemélyzetről, valamint a fizetésekről rendelkezett (a particularis perceptor 100 forint fizetést kaphatott).79 A tisztikar személyi viszonyait, fizetését az 1770- es években is rendeletben (62/1772. január 7., 715/1773. március 18., 2716/1773. június 14., 1778. február 17., 1778. október 12., 1778. december 21., 887/1781. március 26.) rögzítették, 1771-ben a tisztújítással kapcsolatban intézkedtek.80 Egy-egy új poszt állandósításához ugyancsak felsőbb engedélyre volt szükség. A Békés vármegyei rendek 1772-1773-ban aljegyzői, alszolgabírói állást kívántak rendszeresíteni, valamint az esküdtek számát megemelni. A helytartótanács végül alszolgabírói, valamint - 100 forint fizetéssel - esküdti állás betöltésére adott engedélyt (4818/1774. december 12.).81 A rendes béren felül járó napidíjakról, egyéb illetményekről szintén a helytartótanács döntött.82 Sok esetben a helytartótanács rendszeresítette az egyes hivatalokat, adott engedélyt az apparátus létszámemelésére és egységesen szabályozta a tisztikar fizetését is. 1752-ben az orvosok, 1774-ben a bábák, 1775-ben a sebészek, 1786- ban a mérnökök, 1791-ben a szegődményesek juttatását állapították meg.83 A szakfeladatot ellátó tisztviselők félfogadása vármegyénként más-más időpontban, a XVIII. század első 74 Hajdú, 1982. 42-50. p.; Hudi, 2001. 129-130. p.; Ódor, 1995. 254-255. p.; Turbuly, 1986. 95-109. p.; Holub, 1974. 41-42. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 392-393. p.; Ódor, 1997. 95-115. p. 75 Kgy. ir. 178/1731. A vármegyeház építésének kérdése Békésben az 1730-as évektől folyamatosan napirenden volt: kgy. ir. 18/1759; kgy. jkv. 205/1731, 215/1731, 273/1731, 183/1742, 219/1743, 35/1750, 122/1750, 124/1754. 76 Degré, 1971. 48. p.; Turbuly, 1986. 273. p.; Hudi, 2001. 128-129. p.; Ember, 1946. 530. p.; Hajdú, 1982. 42-50. p.; Haan, 1883. 79. p. A békési rendek már 1776. ápr. 18-án határozatot hoztak a levéltárat és börtönt magába foglaló vármegyeháza építéséről Gyulán. Azonban a vármegyeháza kérdése Békés-Csanád-Csongrád egyesített megyék különválása után, 1790-ben kerülhetett csak ismét napirendre. Kgy. jkv. 71/1776, 280/1778; jkv. fog. 230-330/1781, 1-72/1783, 73-188/1783, 298-347/1784, 388-457/1784, 1299-1300/1790, 1308/1790; kgy. ir. sz. n./1781, 28/1782, 140/1783,154/1783, sz. n./1783, 332/1784,436/1784,442/1784, 1299-1300/1790, 1308/1790. 77 Kgy. ir. 38/1726, 55/1728, 176/1731, 197/1731; kgy. jkv. 390/1730, 70/1732. 78 Kgy. jkv. 101/1727, 120/1748. 79 Kgy. ir. 25/1753, 25/1762. 80 Jkv. fog. 90-158/1781; kgy. jkv. 113/1778; kgy. ir. 92/1771,17/1777, 113/1778, 267/1778, 1/1779, 135/1781. 81 Jkv. fog. 172/1772, 260-342/1772,43-90/1773; kgy. ir. 67/1772, 155/1773, 17/1775. 82 Kgy. ir. 136/1781, 177/1781, sz. n./1781, 305/1783; jkv. fog. 90-158/1781, 167-222/1781. 83 Degré, 1971. 48. p.; Turbuly, 1986. 273. p.; Hudi, 2001. 128-129. p.; Ember, 1946. 530. p.; Hajdú, 1982. 42-50. p.; Haan, 1883. 79. p. 33
