Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Kis János beszélte a magyar, német, latin és francia nyelvet, olaszul, románul és szlovákul is tudott. Jogi tanulmányait Egerben végezte 1823-ban, majd Zemplén megyében volt gyakorlaton, 1823 őszén a királyi személynök adjuratusa lett. 1824 őszén Horváth Tamás királyi tanácsos mellett teljesített szolgálatot. Pesten tett ügyvédi vizsgát, az esküre 1824. december 20-án került sor.1125 Ügyvédi oklevelét Békés vármegye 1825. július 28-i nemesi közgyűlésén hirdették meg. 1825. július 28-tól 1827. augusztus 27-ig mint okleveles ügyvéd az országgyűlési követek mellett írnokoskodott. 1827. augusztus 28-tól tíz hónapon át a gyulai uradalom ügyvéde volt.1126 1828. június 25-én Lánczy József főispán Békés vármegye másodaljegyzőjévé, és egyben a levéltár gondviselőjévé nevezte ki Kis Jánost. Az 1832. október 25-i tisztújításon újból kinevezte, illetve megerősítette kettős hivatalában. Ez alkalommal a vármegyei tiszti főügyészi posztra is jelölték Kist, de a rendek Lengyel Mártonnak szavaztak bizalmat. A folytatva tartott tisztépítőszéken, 1832. október 26-án az úti és vízi bizottság tagjává választották Kis Jánost. Újabb főispáni elhatározás (Pozsony, 1834. november 25.) nyomán aljegyzővé lépett elő, de további rendelkezésig a levéltár gondviselőjének is megmaradt. Az első aljegyzőséggel együtt járó illetményeket 1834. december 2-tól folyósították számára. Az archívumi teendőktől 1835. január 27-én mentette fel Lánczy József.1127 1837. április 17- én - a vármegyei tradíciókkal ellentétben - nem főispáni kinevezés, hanem választás útján töltötték be a főjegyzői posztot. A legtöbb szavazat Kisre esett. Az 1840. november 23-i tisztújításkor a másodalispáni méltóságra jelölték, de visszalépett. Végül másnap, november 24-én a békési járás főszolgabírájává választották meg. 1849-ig állt a járás élén - június 4-én, a tisztikar általános lemondásakor távozott -, miután az 1843. július 3-i és az 1846. július 27-i restauratión közfelkiáltással megerősítették hivatalában. 1842. június 16-án gróf Károlyi György főispán Békés vármegye táblabírájává nevezte ki Kist, aki a hivatali esküt még ezen a napon letette.1128 1849. augusztus 22. és november 19. között mint királyi biztos által kinevezett fegyverbeszedő fizetés nélkül működött. 1849. november 19-től a császári és királyi Békés megyei leg- ideiglenesebb törvényszék ülnökeként szolgált napidíj mellett 1850. augusztus 15-ig. 1850. augusztus 15-én 1200 forintos évi fizetéssel a miniszteri biztos ideiglenes megyei törvény- széki ülnöknek és alelnöknek nevezte ki, ahol 1854. szeptember 19-ig tevékenykedett. 1854. szeptember 19-től a 11569/1854. sz. miniszteri rendelet értelmében - 1800 forint megállapított fizetéssel - véglegesen az aradi törvényszékhez osztották be országos törvényszéki tanácsosnak. Ugyanitt 1855. január 29-én a rögtönítélő bíróság elnöke lett. 1859. október 27-én Szabolcs vármegye nagykállói megyei törvényszéki elnökévé lépett elő 2625 forint évi juttatással. 1860. szeptember 14-től - külön fizetés nélkül - a nagykállói úrbéri törvényszék elnöki teendőit is elláta. 1861. május 1. és 1861. december 20. között mint rendelkezés alatti törvényszéki elnök az átadási bizottmány elnöke volt.1129 Az 1861. december 20-i uralkodói kinevezés folytán Békés vármegye főispáni helytartója lett. Hivatalos működését 1861. december 28-án kezdte meg. 1863-tól egészégi állapota megromlott, többször hosszabb időt volt kénytelen távol tölteni a vármegyétől. Végül a király állandó nyugalomba helyezte, és főispáni helytartói hivatala alól felmentette Kis Jánost, amit a helytartó 1864. június 15-i, 44127. számú rendelete hozott nyilvánosságra. A vármegyei tisztikar 1864. június 22-i búcsúiratával vált meg a főispáni helytartótól.1130 1125 MÓL O 78. 4. köt. 1126 MÓL O 81. 2. csomó; kgy. jkv. 1130/1825; BML IV. B. 251. a. 893/1863; kgy. jkv. 1899-1900/1827. 1127 Kgy. jkv. 1281/1828, 1544/1832, 1547/1832, 1559/1832, 1987/1834, 315/1835; kgy. ir. 315/1835. 1128 Kgy. jkv. 732/1837,1902/1840, 1906/1840,1388/1842,1169/1843,1691/1846,1697/1846; BML IV. B. 102. a. 583/1849; MOL D 289. sz. n. ir./1849. nov. 3. 1129 BML IV. B. 251. a. 893/1863. 1130 Helytartói jóváhagyással (Buda, 1863. dec. 20.) - Kis betegeskedése idején - 1863. dec. 20-tól 1864. febr. 4-ig Weinzierl Zsigmond első alispán vezette a vármegyét. 1864. jún. 6-tól újabb hat heti szabóságot vett igénybe, orvosi tanácsra a budai Császárfürdőben kúrálta magát. A megyei kormányzatot ezúttal is Weinzierl 338
